Repültünk már messzire pl. Ciprus, de ennyire messzire még nem. Szombat du. 5 óra előtt egy kicsivel indultunk és szombat este nagyjából fél 8 körül szálltunk le de közben repültünk 10 és fél órát, és megtettünk kb. 5700 mérföldet. Nagyon féltem a hosszú repüléstől és az idő eltolódástól de egész jól abszolváltuk a dolgot. Ebben nagy segítségünkre volt a fedélzeti szórakoztató rendszer. Minden üléshez tartozott egy képernyő amin választhattál, hogy filmet, sorozatot nézel, zenét hallgatsz, a repülés adatait, térképét figyeled esetleg a saját iPododról nézel, hallgatsz meg valamit. Amint beszálltunk és elfoglaltuk a helyeinket azonnal mindenki a képernyő nyomkodásába kezdett (érintő képernyő).
Ez most nagyon rövid lesz, mert nagyjából fél óra múlva indulunk és addig nekem még fürödni kell és bepakolni az utolsó darabokat mint pl. ezt a gépet is amin most írok.
Az utolsó napok történésének fényében nem is merem elhinni, hogy itt tartunk. Persze igazi siker az lesz ha be is engednek az USÁ-ba, mert az az engedélyen is rajta volt, hogy ezt még bőven mérlegelhetik ez után is. Tehát most majd egy napnyi ücsörgés vár ránk, a reptéren majd a repülőn miközben a fenekünk alatt száguld az óceán. Ebben a pillanatban nincs bennem utazási izgalom mert nem érek rá. De tudom, hogy nagyon izgalmas két hét előtt állunk. Mivel számításom szerint sokszor leszünk esténként net közelben ezért lehet számítani sűrűn beszámolókra. Stay tuned.
Az időjárásra és az ő kiszámíthatatlansága okán úgy döntöttünk, hogy hozunk haza bakancsot. És mivel mindig sakkozunk a súllyal ezért természetesen a könnyű edzőcipő ment a bőröndbe és a bakancs a lábra. Végül is nem is emlékszem mikor jöttünk ilyen könnyű bőrönddel tehát felesleges volt az elővigyázatosság. Így indultunk Gatwickre. Nagyon nem is bántuk, hogy nem az edzőcipő van rajtunk mert pár mérföldre a reptértől egyszer csak fel kellett venni a fűtést, érezhetően hidegebb volt a reptér környékén. Sőt láthatóan, ugyan is ott rendesen volt még hó. Szerencsére ez már nem gátolta a forgalmat így szépen be chekkoltunk és mentünk a biztonsági ellenőrzéshez. Már otthon mondtam Katinak, hogy számítson rá, hogy a bakancsot jó eséllyel levetetik velünk. Szépen felpakoltam a szalagra és mutattam a csajnak, hogy bakancs van rajtam és kérdeztem, hogy levegyem-e. Mivel ezzel a mozdulattal léptem egyet a kapu felé ezért csak intett, hogy menjek, nem fontos. Persze a kapu becsipogott, bár jó eséllyel nem e miatt, hanem a nadrágomon levő sok fémgomb lehetett a bűnös. Persze a bakancsot le kellett vetni és visszavitték egy körre a röntgenbe. Ezzel semmi gond, akár én is lehetnék a cipőbombás terrorista és ezt meg kell akadályozni. Lépjünk túl a dolgon, visszakaptam a bakit és felvettem majd összemarkoltam a cuccaimat a szalagról és elindultunk a váróba. Kettőt sem léptem és valami furcsát éreztem a talpam alatt. Lenézek és az a furcsa a bakancs talpa volt.
Teljesen véletlenül találtam rá. Az iPadon játszottam a térképpel és amúgy is jó szórakozás a google map-en levegőben levő repülőt keresni ezért nézegettem a Gatwick meg Heathrow környékét. Egyébként érdekes, hogy szinte mindenhol van a kifutón repülő. De a levegőben csak egyet találtam. Viszont annak rögtön három árnyékát is.

Ha a föld egy hármas csillagrendszer körül keringene akkor ezen annyira nem csodáloznék de így, hogy csak egy napunk van ez azért meglepő. Persze van rá magyarázat. Segítség képpen: ez összefügg a fotót készítő műhold mozgásának irányával az éppen készülő kép határával. Ha nem hiszed nézd meg itt nagyban.
Kati megy az osztálytalálkozójára haza felé. És melóból megy, ilyenkor minden perc számít ezért én vittem ki a reptérre. Na nem mintha én gyorsabban tudnék haladni a tömött autópályán inkább azért mert akkor meg lehet spórolni a parkolóban keringőzést, a parkolóból a terminálra buszozást. Nem sok idő, max 10-15 perc, de ilyenkor ugye minden perc számít, mint említettem. Meg a parkoló díját. Viszont több benzin fogy szóval ezzel azért nem vagyunk sokkal beljebb. Persze nem ezzel kezdődött a nap hanem izomlázzal, mert tegnap futottunk egy 20-ast ami nem is lett volna baj mert már csináltunk ilyet de előtte nap 15-öt. Ez a kettő már erősen érezhető volt ma. Ezt majd még kell csinálni. Remek edzés. Kicsit nagyképűen hangzik de két 15 egymás után már nem érezhető. De vissza a mai naphoz.
A dolgok összefüggnek. Izlandon tüsszentett egyet egy vulkán erre föl így nézett ki Európa légtere ma este (a kék X-ek a repülőterek, a sárga repülő alakok az éppen levegőben tartózkodó járatok):

Ez nagyon nem vidám azoknak akik ma akartak repülni a sárgával nem pöttyözött területekről vagy éppenséggel oda. De tény, hogy első a biztonság főleg mióta British Airways Flight 9 (wiki angolul) incidens történt. Még több hír erről itt, itt, itt és itt. Személyes kapcsolat a dologban az, hogy mi tavaly igen csak közel jártunk ehhez a kis rosszasághoz. Na meg az is, hogy Gabi és Krisztián hétfőn terveznek haza repülni. Reméljük addigra normalizálódik a helyzet.