Úgy alakult, hogy Katiék öreg cicájának nem volt maradása ott ahol lakott. Plusz még Katinak volt egy csomó bútora ami a családi házuk eladása után ideiglenesen Zsuzsiékhoz került megőrzésre. Ezen kívül nekem is volt pár vackom ami nem fért bele semmilyen bőröndbe és ezért évek óta árválkodott otthon miközben én itt a szívemet fájdítottam, hogy nem tudom használni ezeket. Ezt így szépen összevetve kiderült, hogy lassan érdemes lesz egy nagy fuvart csinálni és ezeket mind belepakolni és szépen kihozni mert most már van hely ahova rakni tudjuk. Ezen gondolatok okán mertünk olyan karácsi ajándékokat kérni ami egyértelműen szintén nem bőröndös kategóriájúak. Kaptunk is jócskán ilyet. Mivel a maratont lefutottuk tudtuk és Katinak volt még tavalyról maradt kivehető szabija, összeállt a kép. Szépen kibérelünk egy furgont azzal hazagurulunk, ezeket a cuccokat mind belerakjuk és kihozzuk. Ez volt a terv.
A nagy ajándékról már volt szó (és még lesz is), most jöjjön a többi. Ezek sem kicsik csak többen vannak. Talán az időrendiség miatt kezdjük a különleges tortával.
Az Angry Bird rajongóknak nem kell külön magyarázni miért érdekes ez a torta. Amúgy meg finom volt és jó nagy is, kitartott sokáig. Volt mellé Kati által gyártott sajttorta ami nagyon hamar elfogyott. Ebből kitalálhatod, hogy jó lehetett.
Mindenki előtt ismert a tény, hogy most volt a szülinapom. Kerek évfordulóhoz kerek ajándék illik. Így egy kicsit költséges de régi vágyam teljesülhetett. És bár a cím egyes száma azt sugallja, hogy egy ajándékot kaptam csak, ez nem így van. Nagyon nem így. Itt viszont csak egyet vesézek ki, többiről majd külön írok.
Sokan kérdezték már, hogy mi ez a dolog a nagyszoba asztalunk közepén. Volt aki élőben látta, volt aki képen, de senki nem tudta, hogy miről van szó. Most már muszáj elárulnom, ez egy 3D nyomtató. Azoknak akik ebben kevésbé járatosak, ez már kilép a síkból és és 3 dimenzióban képes nyomtatni, műanyagból tárgyakat. Arról hogy ez mire jó és mire használom szerintem lesz még itt szó, de az a történet csak most kezdődik, itt az előzményekről akarok beszámolni.
Hétfőn egész nap zuhogott az eső. Bár előtte már 10 szer (Kati csak 9) voltunk a hétfői futóklubban és egyszer sem hiúsult meg eső miatt, eléggé aggódtunk az esti futás miatt. Végül 6 óra felé elállt az eső és el tudtunk menni ismét. Cudar hideg volt. Az eső nyomán eddig nem tapasztalt tócsák voltak a járdán az egyik legsötétebb szakaszon, de szerencsére mi már rég rendszeresítettünk kimondottan esti futáshoz választott fejlámpákat. El sem tudom képzelni, hogy más hogy oldotta meg a dolgot. A futás jól esett, utána jól bevacsoráztunk majd nem sokkal később eleredt a hó. Volt szépen aláhulló nagy pelyhes de vadul kavargó apró szemű is. Nem volt elég hideg de a kocsikon kezdett megállni. Reggel látszott a háztetőkön is. De mire Kati lovagolni ment addigra csak az árkok árnyékos oldalán maradt mert a szép napsütéses idő mindenhol máshol eltüntette. És míg Kati lovagol én élveztem a nap melegét. Tökéles időzítés.
A karácsony a szokásos szaladgálással telt, semmi újdonság. Viszont karácsonyra csupa jó dolgot kaptam. Egyrészt továbbra is örülök minden modell vasutas dolognak, másrészt Kati valahogy kitalálta egy rejtett gondolatomat. Soha nem említettem, sőt eszembe sem jutott gondolkodni rajta mert elég drága cucc. Talán emlékszel tönkre ment az a kamerám amivel tudtam pl. víz alatt fotózni. Kati érezte, hogy ez a helyzet tarthatatlan ezért most született ez.
Ahogy ígértem beszámolok az ajándékok használatba vételéről. Pontosabban két ajándék féléről lesz szó.
Amint azt írtam, az ajándék kérdés számomra jó ideig meg van oldva. A modell vasút egy végtelelenül bővíthető valami, tehát lehet apróságokat adni nekem, vagy mint most karácsonyra, jelentős bővítéseket. Nem sorolom részletesen de volt benne mozdony, vagon, váltó, sín. Csupa jóság. Ez az eddigi cuccommal már szép kis adag. Kár, hogy most még jobban látszik, hogy a nyáron járulékosan idekerült mozdony és szerelvénye igen csak elnagyolt munka. Viszont most legalább nem az adja a készlet nagy részét.
Nem ez nem egy elkésett írás. Ez nagyon is aktuális. Na de hol van már a tavalyi karácsony kérdezheti bárki. Nekünk konkrétan még tart. Bizony még mindig nincs lezárva a dolog, mert bár ma megkaptuk a karácsonyi ajándékunkat egy ajándék amit otthonra szántunk még mindig itt van. Ez csak a jövőhéten megy haza Katival.
Persze az ajándékot nem most kaptuk meg de mivel akkora volt (ezt majd látni fogod), hogy esélytelen bőröndbe tenni ezért ki kellett szállíttatni. És most ért ide. Kati ma ügyelt és nélküle nem akartam kipróbálni ezért csak annyit mondhatok, hogy külsérelmi nyomok nélkül. Csak annyit csináltam, hogy lehántottam a külső csomagolást, ezt:
Az idei karácsony nem volt olyan megterhelő mint jó pár az utóbbiak közül. Ez köszönhető annak, hogy most relatív sok időt töltöttünk otthon és bár elég sok helyre mentünk, sokakat látogattunk meg, maradt idő henyélésre pihenésre. Sőt még arra is, hogy egyik nap kimenjünk a Naplás-tóra, kihasználván a szokatlanul tartós és kemény hideget illetve a következményeképpen a tavon kialakult jeget. Nem voltunk egyedül.
Bizony ide már megérkezett a karácsony. Ez persze azért van így mert holnap hajnalban utazunk haza. Lesz majd ott is karácsony de ide csak most tud jönni. Persze mivel nem leszünk itt ezért nem csaptunk nagy ügyet a dologból. Egy picike fenyőfácska ami évről-évre ugyan az, na és persze az ajándékok. Illetve azoknak az a része amit mi adunk egymásnak. felelős blogolóként meg is örökítettem a fát az ajándékokkal:
A bontogatást:
Nemrég voltunk otthon. Ez azért is jó mert kaptunk egy csomó ajándékot. Kati megírta a saját részét most következzen amit én kaptam. Nem sorolom fel tételesen, legyen itt helyette egy kép amin jól látszik minden.
A túró rudi azóta elfogyott, a mikulás csokik ma lesznek sorra véve, a sajtszeletelő szeletel, a könyvet még nem mertem elkezdeni mert az súlyos időzavart okozna, viszont a sütőforma működéséről van bizonyítékom.