Nem tudom hogyan került sor arra a beszélgetésre amiből kiderült, hogy egyik barátunk épp elhagyni készül a Google-t. De a lényeg az volt, hogy felmondott és még 1-2 hónap volt hátra az ott dolgozásából. Ennek miértjéről majd később. Szó szót követett mikor is megjegyezte, hogy ha meg akarjuk nézni a londoni főhadiszállást akkor igen csak csipkedni kell magunkat. Mi van? Be lehet menni? Nekünk sem kell kétszer mondani, hogy egy ilyenre vállalkozzunk.
Mindez még januárban történt mert bár az ötlet még az előző év végén történt a karácsony körüli szabadságok miatt hosszú hetekig nem volt alkalmas időpont ami mindenkinek jó lett volna. Végül kijelöltük január negyedikét amikor is begurultunk Londonba és elmetróztunk St. Pancrashoz, ennek közelében van az új(!) google iroda. Ide nem lehet ám csak úgy bemenni, viszont a látogatókra remekül fel vannak készülve.
Egy érintő kijelzőn beütöttük, hogy kihez jöttünk és már nyomtatta is látogató jegyet. Ezzel a nyakunkban is meg kellett várnunk mit elénk jött Gümő. (Nevezzük így mert mindenki így ismeri.) Amikor London felé mentünk, megbeszéltük Katival, hogy majd a gyárlátogatás után meghívjuk Gümőt valahova enni, addigra úgy is vacsora idő lesz. Ehhez képest épp csak beléptünk az épületbe meg is kérdezte, hogy nem vagyunk e éhesek. Nem éreztem a kérdés aktualitását, mikor is mondta, hogy akkor hajrá, menjünk AZ étterembe. Bár étterem van minden emeleten, sőt van ahol nem is csak egy ez az egyetlen amiben meleg kaja van és felszolgálás. És igen, ingyen. Még a látogatóknak is. Bármit kérhetsz, de ha ez nem lenne elég akkor a hűtőben vannak még finomságok és egy külön temperált polcfalon az inni valók. Egyébként az összes kisebb(vicc) konyhában rágcsák, szendvicsek, gyümölcs és változatos bőséges ital választék. És ha te nagyon egészség tudatos vagy akkor olyanok is mint a csírahűtő.
Ez nem a kényeztetés része, hanem sokkal inkább az, hogy az idődet ne kelljen pazarolni. Ha jól emlékszem ugyan ebben a konyhában hívta fel figyelmemet Gümő az egyetlen általam látott magyar vonatkozásra.
Ez egy saját fejlesztésű kávégép amibe a legalkalmasabb szivattyút Magyarországon találták meg. Végezzük ki a konyhákat a tető szinten lévő tanuló konyhával. Ez volt az a konyha ahol nem lehetett enni mert nem kaják sorakoztak benne hanem alapanyagok. Itt a dolgozó ingyenes kurzusokon tanulhat meg főzni.
Ezen a szinten találkoztam a luxus egy számomra értelmezhetetlen formájával a tizensokezer fontos kanapéval. Leültem rá de nem jött zen érzés, igaz ha csak pár szál szőr is ragadt a farmeromra már megduplázódott az értéke. Viszont a tetőterasz nagyon szuper. Remek kilátás nyílik a városra illetve esetünkben a fényeire. Jó volt még a hatalmas és jól elektronizált előadóterem és mókás, hogy filmekről voltak elnevezve a különböző épületrészek, emeletek na meg a postit artok.
Érdekes volt még a régi számítógépekről elnevezett sok kis tárgyaló ahol jellemzően volt is egy példány az adott gépből és persze azok a részek amik annyira titkosak, hogy a közelébe sem mehettünk. De amúgy sokkal kevesebbet nyújtott mint amire számítottam. Igen, hívta fel figyelmemet Gümő, mert a szórakoztató részek még a régi, már kiköltözés alatt álló irodaházban van. Nem lehetne azt is megnézni? Egy héttel későbbre beszéltük meg oda a találkát.
Na itt aztán volt minden, konzolokkal tömött játék terem, egy mini stúdió olyan hangszerekkel teletömve amiből egy is elég lett volna, hogy izgalomba jöjjek.
Benne egy profi keverőpult. Természetesen a hangszigetelve mindez. De a főcsapás a műhely volt.
Abban is jobb hátsó sarokban látható lézer vágó berendezéssel. Az, hogy volt ott nem is egy 3D nyomtató az természetes, meg végtelen mennyiségű szerszám a hobbi projektekhez. Marógép, műszerész állomás bazi drága berendezésekkel. És mindez a dolgozó szórakoztatására majdnem ingyen. Igen itt találkoztam azzal, hogy az anyagokért fizetni kell. Igaz becsület kassza formájában.
És akkor miért jön el valaki egy ilyen helyről ahol minden ilyen szuper!? Mert a teljesítmény kényszer elhasználja az embert. Nem értettem miért nem becsülnek meg egy a szakmájában kimagasló mérnököt aki már beletanult a rendszerbe. Egyszerűen a Google a legjobbakból válogathat. Egy egy helyre több ezren jelentkeznek és ha jól emlékszem öt körös a válogatás. A fluktuáció 20-30%, az átlag életkor huszon pár év és nem ritka az egyetemet még el sem kezdett programozó. Minden a teljesítménynek van alárendelve. A saját számítógép szervíz vagy polc ahol szinte minden fajta telefon megtalálható. Ha tesztelned kell vegyél el egyet és csak annyi a feltétel, hogy amint végeztél tedd vissza. Ugyanez laptoppal, ha éppen szerelik a gépedet. Egyik folyosón volt két raklapnyi laptop még ki sem csomagolva. Sokat invesztálnak a munkádba de sokat is akarnak ki venni belőle.
Bár annak ellenére hogy nem hiszem, hogy szeretnék itt dolgozni nagyon érdekes volt látni. Ha szeretnél még többet látni itt van egy remek link!