Főleg lépcső

Valahol ott ejtettem el a szálat, hogy voltak vendégeink. Ezt leginkább egy képpel tudnám illusztrálni.

Aztán kivittük a vendégeket a reptére és nekiálltunk rendet rakni. Eközben gondoltam megmentem a bébiételes üvegeket mondván jó lesz csavaroknak vagy bármi hasonlónak. Nem fogtam fel első körben, hogy mire vállalkoztam. Ez itt a kétheti termés bő fele.

Ez után jutott egy kis idő magunkra is. Így amikor jött egy kérdés, hogy van e kedvem horgászni menni könnyedén igent mondtam. Balázsék járnak egy közeli használaton kívüli bányatóra. Párszor már én is voltam, írtam is itt róla talán. A mostani invitálás csukára szólt. Ehhez tudni kell, hogy én talán még soha másféle horgászatot nem űztem mint a keszegezést. Nincs is más felszerelésem. Gondoltam ez nem probléma nézőként is érdekes lesz. Ehhez képest amikor kiérünk oda ahol a kocsikat hagytuk Balázs kezembe nyomott egy botot mondván "ezzel fogsz te horgászni". Eléggé megilletődtem. Azt sem tudtam eszik e vagy isszák a pergetést. De meg lett mondva hova álljak, hogy dobjam be és hogy orsózzam ki a villantót. Na ki fogta aznap az egyetlen csukát?

csuka pike

Azóta voltam újra de mivel már nyilván nem számítok abszolút kezdőnek ezért természetesen eredmény nélkül voltam kénytelen távozni.

De ezek csak momentumok. A komoly fejezet a lépcsőfelújítás volt. A gondolat menet onnan indult, hogy a házunkban a lépcsőn szőnyegpadló volt. Időközben Cica mama hozzánk költözött. Most szembesültem vele, hogy a macskák rendszeresen hánynak és ezt lehetőleg mindig(!) kárpitozott felületre intézik. Olyannyira, hogy ha például cicára a kanapén heverészve tört rá az inger akkor legtöbbször egy levágott egy sprintet a lépcsőig és ott helyezte el a csomagot. És a lakásban ez volt az egyetlen kárpitozott járófelület amit nem tudtunk bevágni a mosógépbe vagy kivinni a kertbe egy alapos slagolásra. A szőnyegpadló eredetileg sem volt éppen csinos de és amúgy is gondolkodtunk, hogy kicseréltetjük de ezt átírta az igény, hogy nem legyen egyetlen négyzetcenti padlószőnyeg sem a házban. Na de akkor mi? Ahhoz ezt el tudjuk dönteni, képbe kellett kerülni, hogy mi van a szőnyegpadló alatt.

Ha jól emlékszem két nap volt mire leszedtem a szőnyegpadlót, a szigetelő réteget, az összes szöget és a ragasztó nagy részét az arról a pár helyről ahol azzal volt rögzítve. Kezdődhetett az agyalás, hogy mi legyen helyette. Az nyilvánvaló, hogy valami kemény burkolat. Ezután nem sokkal az is nyilvánvaló lett, hogy a lécső anyagok elérhetetlenül drágák. Legyen tehát parketta. Aránylag kevés szarakodással azt is kiválasztottuk, így ismét egy jókora kupac anyag jelent meg a nappalinkban.

padló anyag

A vendégszoba ismét műhellyé alakult és nekiállhattunk fúrni-faragni.

Én vágtam, Kati mért, ragasztott. Kimerülésig dolgoztunk, nem is mentünk futni és így is nagyon lassan haladtunk. Ráadásul költözünk is, igaz csak 2 emelettel lejjebb, hogy a leragasztott lépcsőn ne kelljen majd felmenni a hálószobába. Szerencsére ez csak pár nap volt mert csak a felső szintet csináltuk így, fokozatosan utána már kiszabtam előre a lapokat.

Ezt utána egy este leragasztottuk és így csak egy éjszaka kellett nélkülöznünk a lépcsőt. Így nézett ki amikor ezzel végeztünk.

Akik látták elismerően nyilatkoztak és csodálkoztak mikor mondtuk, hogy még nincs kész. Pedig még sok munka várt ránk. És most nem arra gondolok, hogy el kellett tüntetni a vágási maradékokat.

A padlóhoz szegély is tartozik. Ezek a szegélyek szögben találkoznak egymással. Nevezetesen 45º-ban. Gazdag élettapasztalatom azt mutatja, hogy szögben vágni pontosan kézzel nem lehet. Legalább is nem nagy mennyiségben. A megoldás az lett, hogy Kati kiselejtezett lépegető gépéből, pár postás gumiból, néhány kábelkötegelőből és a sarokcsiszolóból meg egy fűrész korongból vágó gépet szerkesztettem, ami ráadásul 45º-os sablonként is szolgált.

Ennek segítségével elég pontosan és gyorsan lehetett szabni a szegély anyagot, ellenben elég hangosan. Ezért cicát, lelki békéjének megőrzése okán kiengedtük a kertbe. Mondhatnánk úgy is, hogy kizártuk de valójában kint akart ő lenni ilyenkor. És jó idő is volt, a nap is sütött. Igaz csak a cserepekben lévő ültetvényükre. A kapor lett a kiválasztott.

Ha a lapok lerakása fizikailag volt megterhelő akkor a szegély inkább szellemileg. De a végére belejöttünk, hogy milyen irányban kell a sablonba tenni a két vágandó darabot ha egyik függőlegesen a másik meg balról érkezik a találkozási felülethez. Az első lépcső leszegése egy délutánt vitt el, az utolsó 14 szintén. De az eredmény magáért beszél.

Mondjuk amikor a jobb szélen látható darabokat vágtam, emlegettem a lépcső tervező felmenőit. És mindezzel és nyomok eltüntetésével azért kellett a végén rohanni mert végül is 2-3 nappal azután, hogy leragasztottuk az utolsó darabot, takarítottunk, a maradékot felvittük a padlásra indulhattunk is Glasgow felé.

Ebéli igyekezetünket akadályozta, hogy a lapok lerakása után de még a szegély elkezdése előtt egy élménydús hetet Magyarországon töltöttünk. Sőt már az odaút sem ment egyszerűen. Úgy látszik amikor kocsival megyünk mindig akad valami gond a kerékkel. Amikor először mentünk akkor a frissen felrakott kerekekkel volt gond, most tavasszal a visszaérkezős után derült ki, hogy egy lassú defekttel jöttünk visszafelé. Most az odaúton éreztem, valahol Németország közepetáján, hogy valami nem stimmel a kerékkel. És nagyon gyorsan erősödött a rázás, annyira, hogy le is hajtottam a pályáról. Végig tapogattam az első a kerekeket és megtaláltam ezt.

Nem egyszerűen de ki tudtuk cserélni mert szálszakadásos gumival nem jó ómen gyorsan menni. El tudod képzelni, hogy nem üres csomagtartóval mentünk és a pótgumi az alatt van.

Mivel volt autónk ezért tudtunk Velencére menni úgy, hogy nem szorított, hogy mikor kell visszaadni a kocsit. Ebbe még egy kis séta is belefért a hegytetőre ahol régen a kilátó volt.

Mi nem tudunk semmit egyszerűen csinálni. A visszaúton amikor átléptük a német határt és egyértelmű lett, hogy a menekült kérdés nem fog hátráltatni kitaláltam, hogy ha már annyiszor mentünk el a Walhalla mellett, most igazán meg is állhatnánk ott egy pillanatra. Kati természetesen azonnal keresni kezdte, hogy hol kell ehhez lemenni az autópályáról. Ez csak természetes amikor az ember időre megy az átkelőhöz, akkor elhagyja az autópályát egy hirtelen jött ötletért. Sajnos ennél jobban most nem sikerült megközelíteni.

Ha egyszer úgy megyünk majd arra, hogy nem lesz látványosan kitömve a kocsink cuccokkal akkor újra próbát teszünk. De ezzel nem ért véget a kalandok sora. Most először alakult úgy, hogy megérte a komp helyett az alagúton jönni. Nagyon kellemes élmény!

Említettem már, hogy ki volt tömve a kocsi?

Na ezért hagytuk ki most Walhallát. Viszont a vonatozás az alagúton keresztül, gyors, sima és a vonatról lehajtva két kanyar után az autópályán van az ember így együtt nagyjából 2 órával hamarabb hazaértünk, így az is belefért, hogy még a megérkezés után azonnal behordjuk az összes cuccot. Persze mindez után, hogy cica elmesélte az egész hetet amit egyedül töltött.

Írta: Feri Címkék: ház macska Magyarország szerelés Kommentek: 2 hozzászólás
Share on Tumblr
 
Anya 2016. Jan. 17. 20:28
Ilyen csúnyán még nem maradtam le a blogról. Tudom ahogy megjöttem Skociából észnélkül belevetettem magam Bencén a munkába.Utánna rohanás Pestre, jön a karácsony. A csodálatos eredményt élőbe láttam. Megvagyok elégedve.
Anya 2016. Jan. 17. 20:31
Ja a csuka, nagy gratula.
Szólj hozzá!

A hozzászoláshoz be kell jelentkezned.
Email:

Jelszó:

Jegyezz meg!

Regisztrálok
Cimkefelhő:
3D (3) 3D_print (3) 550D (1) ablak (6) Afrika (2) ajándék (10) állatok (11) Amerika (20) Anglia (18) angol (3) apache (1) apám (2) apple (14) Ausztria (4) bárány (1) betegség (1) bicikli (2) blog (10) canon (3) cipő (3) Ciprus (4) család (16) csikós_cikk (2) csomag (8) Egyiptom (1) első (2) Emily (2) étterem (3) Európa (20) film (6) Florida (10) forgalom (1) fotó (7) főzés (5) Franciaország (1) futás (44) Gabi (3) golf (2) Goodwood (2) google (4) Görögország (16) gyümölcs (1) haj (1) hajó (1) hangulat (2) ház (11) hirdetés (1)  (8) hobbi (1) időjárás (10) internet (5) iPad (10) iPhone (5) Írország (8) izland (3) játék (2) kaja (5) Kalymnos (14) karácsony (9) Kati (1) kenyér (10) képek (6) kert (11) kirándulás (7) konyha (10) korcsolya (1) kórház (1) könyv (2) Krisztián (3) kutya (5) lakás (19) London (13) macska (3) madarak (5) magyar (2) Magyarország (16) Marci (2) marokkó (12) mászás (22) mozdony (1) mozi (4) műtét (1) növény (6) Olaszország (3) olimpia (3) paradicsom (3) php (2) politika (3) Portland (2) prog (2) programozás (5) radar (1) rejtvény (4) reklám (1) repülés (12) rewrite (3) róka (2) rss (1) sár (3) sárkány (1) script (1) sérülés (2) síelés (4) snooker (1) sör (3) Spanyolország (9) sport (5) street_view (2) sütés (25) számítógép (13) szemüveg (1) szerelés (36) szomszéd (9) szomszédság (22) szülinap (5) talált (13) tanulás (1) tél (5) természet (10) timelapse (2) Usa (3) utazás (85) választás (1) varrás (2) vásárlás (6) vasút (5) vendégség (10) vér (1) verseny (2) vicces (3) videó (25) virág (6) vulkán (2) zsázsa (1)
szikla blog logo