Győzelmi jelentés

Kezdjük a kerttel mert az színtiszta sikertörténet. Elsőként mutatok egy képet, illetve kettőt, ami az úgymond előtte állapot.

Ezt a képet ugyan az idei tél eddigi produktuma miatt lőttem de jól mutatja a kisebb dzsungelt amit a szomszédból átlógó növények okoztak.

Ez meg a szomszéd szomszéd macskája okán született, viszont jól látszik rajta, hogy a sufninkon erősen hiányos a tetőn a kátránypapír. Ennek okán egyébként szivárgott be a víz minden esőnél amiből itt azért akad télen bőven.

Meg beszélés után vettem kátránypapírt, a legkisebb tételt amit kapni lehetett. Már csak egy száraz hétvégi napra volt szükség. Ez is elkövetkezett és nekiállhattunk. Miután előzőleg leirtottuk az összes átlógó, sőt a fényt takaró növényzetet a kerítés mentén körben, már hozzá lehetett férni a kis ház tetejéhez. A kátrány papír megvolt már csak a tető szegek kellettek, azt meg régen kaptunk Krisztiántól és emlékeztem is, hogy a szekrény alsó polcára tettem a szerszámok mellé. Csak közben átköltöztünk és a szekrény alsó polcáról a szerszámok szerencsére eltűntek. Részben a kisházba részben a dogozó szoba gardróbjába. A szegeket egyik helyen sem találtuk meg, hosszas keresés után sem. Ezek után nagyon óvatosan tépkedtük le a régi kátránylemezt a tetőről, hogy  megmentsük a régi szegeket. Meglepő módon az új szigetelést gyorsabb volt feltenni amire szükség is volt mert a végén kaptunk egy kis jégesőt figyelmeztetés képen, hogy siessünk. A megmentett szegek segítségével egész stabilan tudtam rögzíteni a kátrány lemezt és még egész pofás is lett.

És a kert is nagyobb lett hirtelen azáltal, hogy nem lóg be minden oldalról valami.

A másik projektem a dolgozó szoba gardróbjához kötődik. A szobában egy szál világítás lóg a plafonról amiből ennyi fény jut a gardróbba.

Sötétedés után, jól láthatóan kihívás volt egy-egy szerszámot megtalálni a polc mélyén. Mivel elég sokat szerelünk még mindig folyamatosan, erre sürgősen megoldást kellett találni. A plafonon nem volt hely újabb világítás felszerelésére, ezért valami helyi megoldásra volt szükség, oda hosszabbított árammal. Régebben mikor a mozdony világításhoz keresem LEDet akkor folyamatosan kínálgatta az ebay az ilyen-olyan led csíkokat. Innen jött az ötlet, hogy azzal oldjam meg a szerszámos polcok megvilágítását. A jó régen megrendelt ledcsík és a hozzávaló táp nem rég megérkezett és a kertezés után ennek ugrottam neki. Az évek során felhalmozott drótok felhasználásával odavezettem az áramot, kapcsoló is akadt rá, majd szépen összeforrasztottam a vezetékezést és a városban sürgős megoldásként beszerzett zsugorcsővel leszigeteltem tisztességesen. Beszereltem a vezetékeket és felragasztottam a led csíkokat. Majd nagy levegőt vettem és felkapcsoltam. Az eredmény minden várakozásomat felül múlta.

Azonnal hívtam Katit aki azonnal megrendelte ezt a konyhába is. A zsugorcsövet már megrendeltem, már csak az oda való led kiválasztása, megrendelése na meg a szerelés van hátra. Azonban az is kiderült, hogy rossz sorrendben történt a végrehajtás, előbb a világítást kellett volna szerelni és csak utána a kis ház tetejét szigetelni. Abban a másodpercben ahogy felkapcsoltam a villanyt megláttam az előtte hosszan keresett tetőszegeket.

Rendeltünk még egy csomó dolgot. Például a beépített hűtő fa ajtajára nem tapadnak jól az évek során felhalmozott hűtőmágneseink ezért a konyhába egy mágneses táblát gondoltunk a falra szerelni. Meg is jött a kiválasztott darab. Ezzel nem igazán volt szerencsénk mert sikerült a postának igen csak elrongyolnia.

Ez így nem kerülhetett a falra, ennek az árát már azóta vissza is kaptuk. A másik, kicsit nagyobb rendeléssel sem volt szerencsénk.

Úgy döntöttünk, hogy most már megérdemlünk egy komolyabb szófát a nappaliba. Mivel ez lesz a kiindulópontja a szobának ezért ezt kellett legelőször beszerezni. Körbejártuk a bútorboltokat és semmi olyat nem láttunk ami pénzköltésre ingerelt volna minket, még igen drágán sem. Persze Kati kihívásnak tekintette a dolgot és innentől akáhányszor a gépére néztem mindig valami szófa volt a képernyőn, bújta a netet az ügyben. És nem hiába, sikerült találnia igen jó áron egy olyan darabot ami mindkettőnknek tetszett. Le is levelezte a gyártóval, hogy lehet olyan elrendezésben is kérni ahogy mi szeretnénk. Aludtunk rá egyet, vettünk egy nagy levegőt és Kati megrendelte. Ekkor nem is sejtettük, hogy mit vettünk ezzel a nyakunkba. A visszaigazolás szerint a kiszállítási idő nagyjából holnap után járt volna le. Ehhez képest 3 hete amikor otthon voltunk csöngött Kati telefonja. Mikor visszajött mondta, hogy biztos valami téves hívás volt mert mintha spanyolul beszéltek volna a túloldalon. Vacsiztunk, Marciztunk majd amikor már ágyban voltunk és kezdtünk elpilledni megint csöngött a telefon. Megint valami idegen nyelven karattyoltak benne. De ekkor már kicsit jobban érthetően kimondták Kati nevét. Akkor már sejtettük, hogy nem téves hívás. A hívó 10 szavas angol tudásából aztán kihámoztuk, hogy valami szállításról van szó. Mivel semmit nem értett meg abból amit Kati mondott neki ezért mondtuk, hogy akkor hívjon valaki aki beszél angolul. Na a következő hívásnál ledöbbentünk. Felhívott végül is minket egy másik számról valaki és mondta, hogy itt áll a kocsi a ház előtt a szófával. Néztünk egymásra, hogy ez hogy lehet. Egyértelmű volt, hogy semmilyen előzetes értesítést nem küldtek, hogy érkezik egy ilyen szállítmány. Mondtuk nekik, hogy akkor hétfőig csendes pihenő akkor át tudjuk venni a szállítmányt. Mi kis naivak. Vasárnap késő éjjel visszarepültünk, kora reggel felkeltünk és  szét borítottuk a nappalit, hogy beférjen a cucc, és vártunk. Aztán Katinak el kellett mennie dolgozni, egyedül vártam tovább. Végül egy hétig vártunk mikor megint jött egy hívás, hogy akkor most hozzák az árút. Kész szerencse, hogy Kati fel tudta venni a telefont mert éppen ügyeletes hétvégéje volt és meló közben legtöbbször nem tud hívást fogadni. Én töröltem az aznapi terveimet és vártam. Végül megérkezett a teherautó és becipeltük a csomagokat. Erős gyanúm volt a csomagok alakját nézve, de a szállító levélen 3 csomag szerepelt, tehát nyugodtan aláírtam és elküldtem a képet Katinak.

Gondoltam, megvárom a bontogatással, legyen ez közös öröm. Kati jó érzékkel mondta, hogy inkább bontsam ki, hogy minden rendben van-e. Az előbújó darab nagyon jól nézett ki.

Az öröm csak a következő csomag kibontásáig tartott.

A másik két darab tök más színű volt és ráadásul formában sem hozták az elvártat. Kezdődött a harc. Elérni a céget. Felhívtam a sofőrt aki mondta, hogy majd szól a főnökének aki szól a gyártónak. Ezt akkor még elhittük. De biztos ami biztos Kati megpróbálta felhívni a céget akitől rendeltük. Üzenetrögzítőre ment. Mondtam, bízza a buldog természetemre. Úgy döntöttem, vagy felveszik vagy más telefont nem fognak tudni az nap fogadni. Végül talán tizedik csörgésre megértették, hogy nem fogom feladni. Megértettem a húzódozás okát, a másik oldalon a csaj elég kevéssé tudott angolul. Azért sikerült megértetnem vele a tényállást. Kati közben elküldte nekik a fenti képet. Mondták, hogy következő hétvégén kijavítják a hibát. A két nem kívánt darabot szépen visszacsomagoltuk és egy hétig ilyen körülmények között éltünk.

És tényleg következő szombaton jöttek és elvitték a darabokat. A sofőr mondta, hogy ezt viszi Sheffieldbe ahova a mienket vitte és vasárnap legkésőbb hétfőn hozza onnan a mienket. Egész hétvégén nem nem mertünk kimozdulni mert azt már megtapasztalhattuk, hogy minden szállítás rajtatütés szerűen történik. Remek alkalom volt, arra, hogy a már részletezett kert tisztogatást elkezdjük. Vasárnap nem jött semmi és hétfőn is csak egy telefon, hogy csúszik az egész és hétfőn vagy kedden reggel jön a bútor. Nem jött. Ma már tudjuk, hiú remény volt a keddben bíznunk mert eddig minden jelenésük péntek este és vasárnap közé esett. Szerintem hét közben Lengyelországban gereblyézik a szállítani valót. Ja igen az el is felejtettem, hogy lengyel bútorról van szó bár ez csak később derült ki, mert a címük és telefon számuk is angol volt. Szóval egy hétig megint ideiglenes formában használtuk a nappalit. Közben Kati írt a cégnek, hogy most már szeretné tudni, hogy mikor szállítják le végre a maradék darabokat. A cég megrökönyödve válaszolt, hogy ők úgy tudják, hogy már nálunk van a bútor, és hogy elnézést és utána néznek, és látják, hogy nem jó szállító céggel szerződtek. Ebben teljes mértékben egyetértünk. Végül csak annyit tudtak mondani, hogy következő hétvégén jön meg a szófa. Illetve a hiányzó darabok. Nagyjából ekkor realizáltam, hogy a feleslegesen hozzánk hozott fekete sarok elemeken azért volt már rászerelve a rögzítő elem mert az már járt valakinél aki el kezdte összeszerelni. Totál káosz lehet ennél a cégnél vagy a szállítóknál, sosem fogjuk kideríteni a teljes igazságot. Végül a kényszerű várakozást a kert és kis ház, illetve a világítás szereléssel elütöttük. Majd amikor jó fáradtan pihegtünk szombat késő este, úgy 10 óra felé jött a telefon, hogy két órán belül érkezik az árú. Gyors fejszámolással kijött, hogy kb. éjfél felé ékezik majd. Éjfél után pár perccel jött. A telefon, hogy most már tényleg mindjárt itt van. És tényleg 10-15 perc múlva ott volt. A tér túl oldalán ahonnan nem lehet átjönni kocsival. Kati mondta, jó lesz áthozzuk onnan azt a két darabot de én inkább körbevezettem a sofőrt, hogy közvetlenül a ház elé tudjon állni, hogy ha vissza kell vinni a kocsiba a darabokat mert esetleg megint rosszat hoztak ki akkor ne cipekedjünk annyit. Bevittük az első csomagot és amíg a sofőrrel kimentünk a másikért addig Kati villámgyorsan szét cincálta a csomagolást. És amíg a sofőr kiment a szállító levélért addig meghámoztuk a másik csomagot is. Egy aprócska folttól eltekintve hibátlan darabok érkeztek, ha jól számolom az első hívást követő negyedik hétvégén. Azt hiszem az utolsó esélyük volt.

Na de megint ott álltunk a szoba közepén egy darabjaiban álló szófával amit nagyon a helyére akartunk tenni. Ezért úgy kb fél egy felé nekiálltunk. Először is el kellett takarítani az útból a régi darabot, majd fel a helyét.

Ekkor jött a félelmünk, hogy a második szállításról lemaradtak az összeszereléshez való darabok. Hosszas sakkozás után Kati kitalálta, hogy mégsem, mert a két karfát csavarozni kell az oldalakra. Ehhez az kellett, hogy én meg kitaláljam, hogy a kihúzhatós részt ki lehet emelni a sínjéből. Nekifeküdtünk. Szó szerint.

A sok tanakodás meg visszabontás miatt nagyjából két óra felé értük el az állapotot, hogy a szófa a helyén összeszerelve állt, mi meg nagyon elégedetten előtte.

Még a helyre raktuk a polcot de már nem pakoltunk rá.

Mint ahogy a előszobát elfoglaló csomagoló anyagok is vasárnapi futás utánra maradtak.

Hétfőn az új, a szófához kitalált helyére került a tévé is.

Most itt tartunk, de az alap meg van ehhez kell kitalálnunk a kiegészítőket. A próba ülések azt mutatják, hogy megérte várni. Nagyon kényelmes a szófa és kezd egész kuckós érzés kialakulni a nappaliban. Persze még rengeteg ideiglenesség van de rajta vagyunk az ügyön.

Írta: Feri Címkék: ház kert szerelés Kommentek: 1 hozzászólás
Share on Tumblr
 
Anya 2015. Mar. 01. 01:02
Végre megérkezett a szófa. Nagyon jól néz ki, mintha odaszabták volna.A gardrób világítása remek, ilyen kellene nekem a mosogató fölé. Szépen alakul a kert, még a napsütés is jobban érvényesül.Mindig nagy öröm ha sikerül tovább lépni.
Szólj hozzá!

A hozzászoláshoz be kell jelentkezned.
Email:

Jelszó:

Jegyezz meg!

Regisztrálok
Cimkefelhő:
3D (3) 3D_print (3) 550D (1) ablak (6) Afrika (2) ajándék (10) állatok (11) Amerika (20) Anglia (18) angol (3) apache (1) apám (2) apple (14) Ausztria (4) bárány (1) betegség (1) bicikli (2) blog (10) canon (3) cipő (3) Ciprus (4) család (16) csikós_cikk (2) csomag (8) Egyiptom (1) első (2) Emily (2) étterem (3) Európa (21) film (6) Florida (10) forgalom (1) fotó (7) főzés (5) Franciaország (1) futás (44) Gabi (3) golf (2) Goodwood (2) google (5) Görögország (18) gyümölcs (1) haj (1) hajó (1) hangulat (2) ház (11) hirdetés (1) hó (8) hobbi (1) időjárás (10) internet (5) iPad (10) iPhone (5) Írország (8) izland (3) játék (2) kaja (5) Kalymnos (16) karácsony (9) Kati (1) kenyér (10) képek (6) kert (11) kirándulás (7) konyha (10) korcsolya (1) kórház (1) könyv (2) Krisztián (3) kutya (5) lakás (20) London (14) macska (3) madarak (5) magyar (2) Magyarország (16) Marci (2) marokkó (12) mászás (23) mozdony (1) mozi (4) műtét (1) növény (6) Olaszország (3) olimpia (3) paradicsom (3) php (2) politika (3) Portland (2) prog (2) programozás (5) radar (1) rejtvény (4) reklám (1) repülés (12) rewrite (3) róka (2) rss (1) sár (3) sárkány (1) script (1) sérülés (2) síelés (4) snooker (1) sör (3) Spanyolország (9) sport (5) street_view (2) sütés (25) számítógép (13) szemüveg (1) szerelés (37) szomszéd (9) szomszédság (22) szülinap (5) talált (13) tanulás (1) tél (5) természet (10) timelapse (2) Usa (3) utazás (88) választás (1) varrás (2) vásárlás (6) vasút (5) vendégség (10) vér (1) verseny (2) vicces (3) videó (25) virág (6) vulkán (2) zsázsa (1)
szikla blog logo