Még karácsonykor vendégségben ettünk finom sajtos falatkákat. És az mégsem járja, hogy évente csak egyszer jutunk hozzá. Tehát magamra vállaltam a kihívást és elkértem a receptet. Már csak a megfelelő ürügyet kellett megtalálni, hogy süthessek ilyet. Az ürügy meg is érkezett menetrend szerint egy társasozás formájában. Tehát viszünk a vendégségbe sajtost. Ez volt a terv.
Mivel ez egy hosszú kifutású konyhai matatás plusz a sűrű futóprogramunk okán már csütörtökön nekiálltam, hogy szombatra prezentálni tudjak. Ez volt a könnyebbik része. Fogtam a hozzávalókat és bevágtam a gépbe. Az az napi melót már a dagasztó elintézte.