A buli

Kicsivel több mint egy hónapja lehetett amikor Kati felvetette, hogy mivel mind kettőnknek augusztusban van a szülinapja, ráadásul nekem egy igen csak kerek, mi lenne ha csinálnánk ez alkalomból egy bulit. Mondtam, hogy jó, ezzel meg is beszéltük. Nehezen születnek nálunk a döntések láthatóan.

Kezdődhetett a szervezés. Szerencsére Zsuzsi (Kati húga), kérés nélkül felajánlotta, hogy legyen náluk a buli. Ennek mi nagyon örültünk, mert egyik szülőnket sem szerettük volna ezzel terhelni. Megvolt a helyszín, kellett egy dátum. Az elmúlt 3 napos hétvége tűnt a legjobb időpontnak azon belül is a szombat. Azzal nem számoltunk, hogy a 20-i hétvége miatt az a szombat otthon munkanap, ezt végül is egy késői kezdéssel megoldottuk. Kezdődhetett az emberek értesítése. Barátok, rokonok, unokatestvérig bezárólag. Végül is 35 ember volt ott minket is beleértve. Kellett még pár repülőjegy, ezt csak igen kényelmetlen időpontokra sikerült értelmes áron szerezni. Ezzel mindent megtettünk amit innen lehetett.

Ezzel párhuzamosan bejelentkezett egy barátnőnk, hogy azon a hétvégén pont Londonban lesz, kéne találkozni. Arra is rávágtuk, hogy jó. Ennek később lesz jelentősége.

Pénteken Kati korán haza tudott jönni ezért csak az nap csomagoltunk össze. Lötyögött a két napi ruha a bőröndben. Pedig vittünk haza sütit, üres befőttes üvegeket meg pár apróságot is. Indulhattunk a reptérre a sokéves tapasztalatunknak megfelelően komoly ráhagyással. Az augusztusi iskolai szünet okán lényegesen gyérebb volt a forgalom az átlagnál ezért nagyon korán kiértünk. A chekinnél csak egy ember állt előttünk, meg voltam győződve, hogy kevesen leszünk a gépen de végül is tele volt. Előtte azonban még kényelmesen megvacsiztunk a reptéri önkiszolgálóban. Végül már jócskán sötétben felszálltunk. Kati öccse felkapott minket a reptéren és Zsuzsiékhoz teleportált. Bár tudtuk, hogy másnap lesz dolgunk azért még macskáztunk, dumáltunk bőven. Szombaton aztán nekiindultunk a buli előtti feladatoknak. Meg kellett ejteni a vásárlás maradék részét, plusz gyógyszertár a krémemért, majd a kajákat szervírozhatóvá tenni, és amikor ez mind meg van elmenni anyámékért, és a helyszínre szállítani őket, a tortákkal, sütikkel, üveg borokkal. Sikerült végül utolsókként érkezni a helyszínre.

A társaság rávetette magát a kajákra. Próbáltam lépést tartani, de annyiféle volt, hogy nem sikerült mindent megkóstolni.

Ez itt csak töredéke az elpusztítandó halomnak. Mint később kiderült emberesen elszámoltuk magunkat, fele bőven elég lett volna. Először csináltunk ilyet, a következőre már tudni fogjuk.

Volt egy bizonytalansági tényező, az időjárás. Mint mindenki tudja egész addig 30+ fokok voltak, magyarán nyár ezerrel. Aztán pár nappal előtte jött egy hidegfront és nem is akart elmenni. Végül pár csepp esővel megúsztuk. Ennek főleg az a társaság örült akik nem a tető találtak helyet maguknak.

Meg persze mindenki, hogy nem szorultunk be a teraszra vagy a házba. Aztán ránk sötétedett ami remek alkalom volt a gyertya gyújtásra, amit egy torta tetején ejtettek meg.

Ez itt egy máktorta, a kedvencem. És igen az egy mozdony ott a tetején! Van egy olyan érzésem, hogy a máktora most már sokak kedvence mert az fogyott a legjobban. Bár a sütipusztításban igen derekasan helytálltam de a fekete erdőből már csak másnap tudtam egy szeletet eltüntetni, annyiféle torta és süti volt. Ezt is túlméreteztük.

Egy ponton kezdett derengeni a felismerés, hogy rengeteg kaja marad a nyakunkon így onnantól senkit nem engedtünk el a nélkül, hogy ne vitt volna magával egy jó adagot. Katival közel egy órán át csomagokat csináltunk a megmaradt kajákból, tortákból, gyümölcsből. A hatalmas görögdinnyét fel sem vágtuk, az ottmaradt Zsuzsiék nyakán.

Szép lassan elszállingóztak a vendégek és amíg Katival hazaszállítottuk anyámékat addig Zsuzsiék rendbe rakták a konyhát. Még macskáztunk egy kicsit, csak ne hogy véletlenül korán feküdjünk le. Másnap mire felkeltem a csajok kitakarítottak úgy, hogy nyoma nem volt az előző napi sáskajárásnak. Amíg porszívóztak én vigyáztam a ciccre aki fél ettől az ördögi szerkezettől. Normális ember egy ilyen nap után pihen. Mi nyakunkba vettük a várost. Első célpont a Cat Café volt. Ennek kifejtése nem fér már ide, lényeg, hogy már rég megakartuk nézni a helyet.

Az asztalon Poirot, az asztal körül macska bolondok. Idő előtt asztalt bontottunk mert kiderült, hogy ha igyekszünk még be tudunk ugrani anyámékhoz egy kicsit. Itt sem maradtunk sokáig mert anyáméknak pakolni kellett, nekünk meg jelenésünk volt Kati mamájánál. Itt elücsörögtünk egy kicsit a teraszon és dumáltunk. Aztán vissza Zsuzsiékhoz, egy kis vacsora, pakolás, fürdés, nekem egy Mac Mini újra installálása, 3-4 óra alvás és újra a reptéren találtuk magunkat. Ekkor egy kicsit már rongyosak voltunk erőnlétileg. Kész szerencse, hogy pont az orrunk előtt volt egy román nő aki láthatólag nagyon el volt veszve, elmondása szerint eddig egyszer repült csak. Mutattuk neki az irányt, hogy hol kell feladni a csomagot. Aztán kiderült, hogy ő is Angliába jön azzal a géppel amivel mi és hogy ő már éjfélkor elindult a határ túloldaláról, hogy elérje a 6 órás gépet. Szóval mi nem is lehetünk fáradtak ehhez képest. És rá még várt jó pár óra buszozás a leszállás után. A gépen aztán összedőltünk és végig aludtuk az utat. A leszállás után még segítettünk összeszedni az útitársunk bőröndjét, majd megvenni a buszjegyét. Nekünk ez rutin neki meg óriási segítség volt. Amúgy nem is derült ki sokáig, hogy nem magyar a hölgy mert nagyon szépen beszélt magyarul. Elmondása szerint az átkosban amikor Romániában nem volt értékelhető tv adás a magyar adókat nézték és onnan a remek magyar tudás.

A reptérről hazavezetni már komoly szenvedés volt. Az autópálya nem egy inger gazdag hely, nem segít pár órás alvás sem. Itthon épp csak a hűtendő dolgokat kaptuk ki a bőröndből és irány az ágy. Itt már erősen bántuk, hogy megbeszéltük a találkát aznapra Londonba. Kb 2 óra alvás után összevakartuk magunkat és irány a város. Végül jókora késéssel sikerült befutni a Hyde parkba és megtalálni Otit. Végül egy remek délutánt töltöttünk együtt és már egy pillanatig sem bántuk, hogy nem tudtuk kipihenni magunkat napok óta. Jó lett volna még maradni de hétfő volt és mint ilyenkor mindig futó klub. Most biztosan sokan felteszik a kérdést, hogy normálisak ezek?

Mások biztos az alvást választanák, de nem mi. Végül egy remek futás volt a jutalmunk, mind ketten felébredtünk tőle! Onnan hazafelé még beugrottunk Gabiékhoz akik a bulin is ott voltak és pont másnap jöttek vissza kocsival így el tudták nekünk hozni a legtörékenyebb ajándékokat. Erről még lesz szó.

Végül hazaérve kicsit letudtunk lassulni, és mind a ketten megfogalmaztuk, hogy igen jól érezzük magunkat. Azt hiszem, hogy a boldogság szó is elhangzott. Őszintén van ennél jobb módja egy hosszú hétvége eltöltésének?

Írta: Feri Címkék: London Magyarország szülinap utazás Kommentek: 1 hozzászólás
Share on Tumblr
 
Anya 2013. Sep. 02. 18:25
Csak annyi, igazán nagyon örülök, hogy ilyen jól ereztétek magatokat,persze mi is.
Szólj hozzá!

A hozzászoláshoz be kell jelentkezned.
Email:

Jelszó:

Jegyezz meg!

Regisztrálok
Cimkefelhő:
3D (3) 3D_print (3) 550D (1) ablak (6) Afrika (2) ajándék (10) állatok (11) Amerika (20) Anglia (18) angol (3) apache (1) apám (2) apple (14) Ausztria (4) bárány (1) betegség (1) bicikli (2) blog (10) canon (3) cipő (3) Ciprus (4) család (16) csikós_cikk (2) csomag (8) Egyiptom (1) első (2) Emily (2) étterem (3) Európa (21) film (6) Florida (10) forgalom (1) fotó (7) főzés (5) Franciaország (1) futás (44) Gabi (3) golf (2) Goodwood (2) google (5) Görögország (17) gyümölcs (1) haj (1) hajó (1) hangulat (2) ház (11) hirdetés (1)  (8) hobbi (1) időjárás (10) internet (5) iPad (10) iPhone (5) Írország (8) izland (3) játék (2) kaja (5) Kalymnos (15) karácsony (9) Kati (1) kenyér (10) képek (6) kert (11) kirándulás (7) konyha (10) korcsolya (1) kórház (1) könyv (2) Krisztián (3) kutya (5) lakás (19) London (14) macska (3) madarak (5) magyar (2) Magyarország (16) Marci (2) marokkó (12) mászás (22) mozdony (1) mozi (4) műtét (1) növény (6) Olaszország (3) olimpia (3) paradicsom (3) php (2) politika (3) Portland (2) prog (2) programozás (5) radar (1) rejtvény (4) reklám (1) repülés (12) rewrite (3) róka (2) rss (1) sár (3) sárkány (1) script (1) sérülés (2) síelés (4) snooker (1) sör (3) Spanyolország (9) sport (5) street_view (2) sütés (25) számítógép (13) szemüveg (1) szerelés (36) szomszéd (9) szomszédság (22) szülinap (5) talált (13) tanulás (1) tél (5) természet (10) timelapse (2) Usa (3) utazás (87) választás (1) varrás (2) vásárlás (6) vasút (5) vendégség (10) vér (1) verseny (2) vicces (3) videó (25) virág (6) vulkán (2) zsázsa (1)
szikla blog logo