Kert, kert, kert. E körül forognak mostanában a gondolataink. És ha akad egy kis időnk akkor igyekszünk alkotni ott valamit. Szerencsére lehet futni, meg mászni mostanában ezért sokszor nem jutunk a kertbe. De ha igen akkor a változások látványosak. Például a már megénekelt kis ház erősen átalakult. Miután szétszedtük egyértelművé vált, nem tudunk az újjá építéshez anyagot menteni belőle. Ezért más utat választottunk neki.
Tüzelő lesz belőle. Ehhez szét szedtük darabokra és kiszegtelenítettük. Nem túl dekoratív a halom, még rendbe kell szedni. De pár szalonna sütés és hamar eltűnik mert nem igazán van benne komoly anyag. A kert művelt részét hagyjuk szépen növekedni. Ebből a leglátványosabb a retek.
Az úgy volt, hogy a legutóbbi írás után, elkezdtünk készülni Anyám érkezésére, szép fokozatosan. Először pucoltunk ablakokat, ami meg is hozta az esőt és a madarak is kedvet kaptak a célzásra. Ezt a nyomot azért gyorsan eltakarítottam. Aztán rendrakás, majd az utolsó előtti napon kisszoba kipakolása. Ezt nem lehet előbb csinálni mert a tartalma felhalmozódik a hálószobában ahol innentől problémás a közlekedés. Aztán utolsó simítások, ágynemű, porszívózás, ilyesmi. Ezekkel remekül el lehet tölteni az időt. Persze közben futni is kell, de találtunk még extra időtöltést is, mint például a kerti kisház elbontása. Hogy miért kellett elbontani azt ez a kép illusztrálja a legjobban.