Anyajegy

Szolgálati közlemény: csak az kezdjen bele aki már belezett csirkét és nem lett rosszul tőle.

Most, hogy ezt olvashatod, már rég túl vagyunk az egészen. Csak mielőtt megosztottam volna a közzel, gondoltam, várjuk meg az összes eredmény (minden negatív), ne legyen oka aggódni senkinek, semmiért. Viszont megírni meg kellene, rögtön a történések után, nehogy sok részletet felejtsek ki belőle.

Mint sok más történetem, ez is régebben kezdődött. Magyarországra látogatásainkhoz képest Katival rendszeresen járunk bőrgyógyászhoz, nevezetesen Zsuzsához, aki számba veszi az anyajegyeinket. Ebben én győzök, mert rajtam rengeteg van. Ő egy speciális lámpával ami egy nagy nagyítású kamerával van egybeépítve mindet megnézi és leltárba veszi. A következő látogatás alkalmával pedig a két képet egymásra vetve, ellenőrizni tudja, hogy nincs-e elváltozás és ha van akkor az nem olyan e ami valamilyen akciót kívánna. Mikor legutoljára otthon voltunk pár napra akkor is ellátogattunk hozzá. Miután végignézett, rámutatott a mellem közepén lévő anyajegyre és azt mondta, azt bizony ő leszedné. Nem azért mert gond van vele, hanem, hogy ne legyen.

anyajegy

Mivel ez egy visszautazásunk előtti napon történt, ezért Zsuzsa ajánlatával, miszerint ő meg tudja csinálni, nem tudtunk élni. A másik akire ezt rábíztam volna, Kati, ezt nem vállalta, igaz nem is vállalhatta volna törvényesen. De végül is megbíztam a döntésében, illetve az itt színre lépő kolléganőjében Karinában.

Innentől beindult a gépezet. Kati megbeszélte Karinával a dolgot és kért nekem időpontot, előbb a házi orvoshoz, majd innen egy beutalóval egy vizsgálatra. Itt Karina kikérdezte a háttér információkat, elmesélte, hogy kb. mi fog történni, bár ezt már Kati is megtette. Ez után kaptam egy újabb időpontot ahol megtudakolták, hogy nem szenvedek e olyan betegségben ami megakadályozhatná a beavatkozást. Ehhez kiküldtek egy hatalmas paksamétát amit ki kellett tölteni. Ezt magammal vittem majd ugyanezeket a kérdéseket feltették szóban is és kitöltöttek egy ugyan ilyen papír halmot, csak más színben. Nem mondom, van energiájuk. Persze mindenki kedves volt de amikor a nővér el akarta mesélni, hogy mi fog történni akkor közöltem, hogy erre nekem van alkalmasabb személy. Ennek nagyon örült és mondta, hogy bár csak mindenki ilyen könnyű eset lenne akkor jó korán végezne a munkájával. Kérdezte, hogy ki, mondtam, hogy Kati, már az ajtóban voltam mikor felragyogott az arca. Akkora fordította át a magyarosan kiejtett nevet és jött rá, hogy kiről van szó. Katit szeretik itt, na. Ezután már csak várni kellett, hogy találjanak egy időpontot a naptárban amikor van kapacitásuk megcsinálni a beavatkozást. Újabb halom papír keretében megjött az az levél is gyorsan, nyilván tekintettel Katira.

Kati sajnos ügyeletes volt az nap de én ragaszkodtam hozzá, hogy jelen legyen az akciónál ezért átadta az ügyeletet egy kis időre. De sajnos sokszor nem volt ott így sem amikor szükség lett volna rá. Az tudtam, hogy műtőben hajtják végre a darabolást, de valahogy úgy képzeltem, hogy bemegyek, átöltözök, megcsinálják és már mehetek is haza. Mondjuk gyanús lehetett volna, hogy éh gyomorra kellett bemenni. Ezt akkor szokták csinálni amikor valakinek olyan műtéte van amihez altatni kell. És valóban, behívtak reggel 8-ra, ágyat kaptam, ami végül is nem volt baj, legalább aludtam egy kicsit mert csak 4. voltam a listán. Persze szórakoztattak is közben. Megint végigkérdezték közel azt a listát amit addig már kétszer. Kaptam hátul kötős kórházi ruhát, húztak a lábamra kompressziós harisnyát, aláírtam, hogy tisztában vagyok a kockázatokkal és mégis akarom ezt az egészet, bár addigra már kezdtem unni a sok fölösleges macerát.

kórházban

Kati időnként megjelent aztán eltűnt, szegény próbálta csinálni a munkáját. Pedig nekem nagy szükségem lett volna rá tudni illik órákat várta. 8-ra mentem be és végül fél 12 körül kezdtek felgyorsulni az események. Valójában megint szerencsés vagyok mert végül meg kegyelmeztek, gondolom megint Katira való tekintettel és tulajdonképpen az előzményekhez képest hamarabb sorra kerültem.

Kati rengeteget mesél a munkájáról. Komoly sebészeti tudásom van, a szakterületem a hasi sebészet. Kapom éjjel-nappal a továbbképzést. Tulajdonképpen érdekel, Katinak meg jó mert megtudja beszélni valakivel a benti dolgait. Viszont most velem történtek ezek a dolgok. Elég vicces volt alulnézetből látni a mindent amiről már annyit hallottam. Körülöttem nyüzsgött a műtő személyzete, és úgy nagyon nem lepődtem meg semmin. Kati most teljesen kívül álló volt. Hogy ne unatkozzon rábíztam a fotózást. Eleinte nagyon húzódozott aztán nagy szabadkozva rám mutogatva mondta, hogy én fotókat akarok mire Karina csak annyit mondott, hogy jaj nincs itt a fényképezőgépe. De mi felkészültünk és Kati a telefonjával rögzítette az eseményeket, igaz néha rá kellett szólnom, hogy csináljon képet mert azért a szakmai érdeklődés el-el elterelte a figyelmét.

Aztán nekik álltak. Kaptam pulzus és véroxigén mérőt.

pulzoxi méter

Kati kimondottan felhívta rá a figyelmemet, hogy feltétlenül említsem meg, hogy a pulzusom az egész művelet közben nem ment 55 fölé. Ez valamiért állítólag nagy szó. Majd ő elmondja, hogy miért (a saturációval is volt valami). Miután megszabadítottak némi szőrzettől, rajzoltak rám szemet.

Aztán jól összemaszatoltak.

Itt jött a műtét legkevésbé vicces része az hely érzéstelenítő beadása. Ezt nem tapsoltam vissza. A többi már nem fájt csak fura volt ahogy dolgoztak rajtam és a fájdalmon kívül mindent éreztem. Na de vágjunk bele és jöjjenek a véres csonkolásos képek. Akarom mondani belém vágtak. Innentől csak az nézze tovább aki bírja az orvosos ismeret terjesztő műsorokat a Discovery Channelen vagy a National Geographicon.

További vágások következtek.

Szép lassan kezdtem ketté válni egy kisebb meg egy nagyobb darabra.

A nagyobbat tartottuk meg. A kisebb helyén pedig egy lyuk maradt ami vérzett egy igen kicsit de ezzel az eszközzel szépen elrendezte ezt is Karina.

koaguláló

Mivel mégsem hagyhattak úgy lukasan ezért szépen bestoppoltak.

A szépent itt most szó szerint kell érteni. Kati szakértő ebben és rendkívül elégedett volt a dologgal. Az eset után szűk két héttel látogattam meg Zsuzsát egy ellenőrzési körre és rá is kérdezett, hogy ugye ez egy kb. fél éves seb és nem akarta elhinni, hogy alig több mint tíz napos. Már pár perces sebnek is igen helyes kis darab volt.

Aránylag gyorsan ment a dolog de, hogy ne unatkozzunk közben, a lehetőségekhez képest igyekeztem szórakoztatni a társaságot. Nekik ez egy unalmas rutin beavatkozás én meg éppen ráértem. Mosolygósan hagytam magam mögött a társaságot.

Karina

Napokig ezzel a kötéssel éltem együtt, egészen összeszoktunk.

dressing

Aztán kikocogtam a műtőből, bár előtte éltem a lehetőséggel és jól körbe kérdezgettem, hogy mi micsoda. Vissza mentünk az ágyamhoz, ahol elbúcsúztam a nővérkétől.

Átöltöztem és miután megkaptam a papírokat Kati hazaszállított mint valami komoly beteget. Ehhez ragaszkodott, nekem nem okozott gondot, hát legyen egy jó napja.

Hát így váltam meg az anyajegyemtől. Pedig az év tizedek alatt egész a szívemhez nőtt. Persze több réteg közbeiktatásával.

Írta: Feri Címkék: Kati kórház műtét vér Kommentek: 1 hozzászólás
Share on Tumblr
 
Kati 2012. Dec. 12. 07:59
Az oxigén szaturációja kiváló volt, de ezt el is várom, nem dohányzik. A pulzusszám arra utal, hogy a sportolás megtette a magáét, egy erős szívnek kevesebbet kell dobognia, hogy ellássa a testet vérrel. Egy olyan helyzetben, ahol az ember izgul, ez automatikusan feljebb megy. Így a műtőasztalon egy 55-ös pulzus arra utal, hogy a nyugalmi kb. 45 és hogy egyáltalán nem izgult. Na ilyet ritkán látok a műtőasztalon egy ébren lévő betegnél.
Szólj hozzá!

A hozzászoláshoz be kell jelentkezned.
Email:

Jelszó:

Jegyezz meg!

Regisztrálok
Cimkefelhő:
3D (3) 3D_print (3) 550D (1) ablak (6) Afrika (2) ajándék (10) állatok (11) Amerika (20) Anglia (18) angol (3) apache (1) apám (2) apple (14) Ausztria (4) bárány (1) betegség (1) bicikli (2) blog (10) canon (3) cipő (3) Ciprus (4) család (16) csikós_cikk (2) csomag (8) Egyiptom (1) első (2) Emily (2) étterem (3) Európa (21) film (6) Florida (10) forgalom (1) fotó (7) főzés (5) Franciaország (1) futás (44) Gabi (3) golf (2) Goodwood (2) google (5) Görögország (18) gyümölcs (1) haj (1) hajó (1) hangulat (2) ház (11) hirdetés (1)  (8) hobbi (1) időjárás (10) internet (5) iPad (10) iPhone (5) Írország (8) izland (3) játék (2) kaja (5) Kalymnos (16) karácsony (9) Kati (1) kenyér (10) képek (6) kert (11) kirándulás (7) konyha (10) korcsolya (1) kórház (1) könyv (2) Krisztián (3) kutya (5) lakás (20) London (14) macska (3) madarak (5) magyar (2) Magyarország (16) Marci (2) marokkó (12) mászás (23) mozdony (1) mozi (4) műtét (1) növény (6) Olaszország (3) olimpia (3) paradicsom (3) php (2) politika (3) Portland (2) prog (2) programozás (5) radar (1) rejtvény (4) reklám (1) repülés (12) rewrite (3) róka (2) rss (1) sár (3) sárkány (1) script (1) sérülés (2) síelés (4) snooker (1) sör (3) Spanyolország (9) sport (5) street_view (2) sütés (25) számítógép (13) szemüveg (1) szerelés (37) szomszéd (9) szomszédság (22) szülinap (5) talált (13) tanulás (1) tél (5) természet (10) timelapse (2) Usa (3) utazás (88) választás (1) varrás (2) vásárlás (6) vasút (5) vendégség (10) vér (1) verseny (2) vicces (3) videó (25) virág (6) vulkán (2) zsázsa (1)
szikla blog logo