A sorozat pont egy hónappal ez előtt, egy esős (már akkor is) pénteki napon indult azzal, hogy a szomszéd ház egyik lakásából költözött ki az aktuális lakó. Figyeltük ahogy pakolják le a cuccokat a ház elé, hogy onnan a furgonba tegyék.Viszont egyértelműen látszott, hogy van olyan holmi is amit nem szándékoznak elvinni. Mivel nem szerettem volna, hogy egy halom szemét maradjon a házunk előtt ismeretlen tettesek által ezért gyorsan leszaladtam és csináltam egy képet róluk.
Elég bamba fejjel nézték ahogy dokumentálom a történéseket. Nem nagyon érdekelt, mert már elegem volt abból, hogy sokan tekintik a mi járdánkat szemét lerakónak. Az sem jó, hogy szinte az összes szomszédos ház kukája mi előttünk van de sajnos ez magával hozza azt a problémát, hogy sokan azzal elintézettnek tekintik a dolgot ha a kukák mellé dobálják a szemetüket, azt a részét amit nem tudnak a kukába tenni. Rendszeresen történik és itt is egy ilyen helyzet kezdett kialakulni. Ez szinte minden költözésnél probléma és abból elég sok van mivel itt szinte csak bérlakások vannak. Ilyenkor úgy egy csomó dologról, ami addig csak gyűlt kiderül, hogy csak kacat és jó alkalom, hogy megszabaduljanak tőle. Ők megszabadulnak mert elköltöznek mi viszont nézhetjük amíg meg nem unjuk mert a kukásokat ez nem hatja meg simán átlépnek rajta. Hiába van hatalmas betűkkel az autójuk oldalán, hogy tartsd tisztán környéket ők nem nyúlnak az ilyen szeméthez. Ezt persze mindenki tudja de más háza előtt hagyni a szemetet az jó buli, nem kell vele törődni többet. Na ezt nem akartam most. Kati ezek után felhívta az önkormányzatot, hogy megérdeklődje, ilyen esetben mi a teendő. Nagyon helyesen, ha valaki a városban eldob egy szemetet, csikket az utcán és észreveszik akkor komoly büntetést kell fizetnie. Tehát mi a helyzet ha van egy dokumentáltan elhelyezett szemét kupac? Megnyugtattak, hogy megrendelték az elszállítását. Hátradőltünk, az ügy el van intézve.
Pár nappal később tényleg elvitték a cuccokat pontosabban a felét. Újabb telefon. Közölték, hogy: igen, mindent elvittek aminek a szállítása ki volt fizetve. Kati meg közölte, hogy továbbra is van egy halom szemét a mi házunk előtt. Igen tudják, de annak az elszállítása nem volt megrendelve és kifizetve. Tehát pontosan tudják ki rendelt tőlük szállítást, ez alapján ki hagyott egy halom szemetet az utcán, de csak tárogatták a kezüket, hogy nem tudnak mit tenni. Végül azért sikerült azt kicsikarni belőlük, hogy elviszik a maradékot is mert van erre lehetőség csak be kell jelenteni, hogy hol láttunk közterületen szemetet. Mondták, hogy jönnek és elviszik. Kati egy hét múlva telefonált, hogy mikor fogják elvinni. Mondták, hogy voltak kint és sajnos a szemét kupac a járdán van, az nem közterület, onnan nem viszik el. Ekkor fogtuk magunkat és az apraját meg amit eléggé szét tudtunk törni azt bele tuszkoltuk a kukákba. Már nem emlékszem pontosan, hogy mi maradt, már ha egyáltalán maradt. Azt viszont pontosan tudom, hogy innen kezdve elég folyamatosan kerültek a kuka mellé bútordarabok. Ezeket végül szép akkurátusan visszaraktuk az elé a ház elé ahonnan kihordták. Persze ez meg másoknak nem tetszett. Hat lakásos ház, ott is vannak akik nem szeretnek szemétben élni. A darabok folyamatosan közlekedtek a mi járdánk és az ő járdájuk között. Végül eluntuk a dolgot és felvittük a parkolójuk melletti kihasználatlan területre. Ekkor már polcok ágykeretek, meg még az ég tudja mi volt, de elég nagy halom lett a végére. Ezzel úgy tűnt nyugvópontra tértek az események.
Kb. tíz nappal ez előtt látjuk, hogy valaki hordja le az egész rakást, vissza a járdánkra a kuka mellé. Lerongyoltam, egyrészt, hogy lássam ki csinálja meg. Pont végeztek vele. Innen egy elég nagy szájkarate vette kezdetét amihez pillanatokkal később Kati is csatlakozott szerencsére mert ha ideges vagyok egy pillanat alatt elfelejtek angolul. Kiderült, hogy ők is megpróbálták elvitetni és ott is az volt a probléma, hogy magán területen van a cucc. Úgy gondolták, hogy lehozzák ide, de felvilágosítottuk őket, hogy bizony ez is magánterület. Végül megegyeztünk abban, hogy ha megürül egy parkolóhely átpakoljuk oda halmot és ők elvitetik. Egyik reggel amikor még aludtam Kati látta, hogy üres az a hely ami közvetlenül a kupac előtt van és átrámolta a egészet oda. Szóltunk nekik, hogy intézkedjenek és mondták, rendben telefonálnak. Pár nappal ezelőtt láttam, hogy egy szemben de távolabb lévő házból cincálja a cuccokat vissza a járdára mert oda akar állni a kocsival. Iszonyatosan felhúztam magam, de sajnos időre mentem valahová nem tudtam leállni vitatkozni a hosszasan. Másnap amikor elment a kocsival villámgyorsan vissza szórtuk a cuccot. Következő nap látom, hogy megint minden el van mozdítva és jó része megint a járdánkon. De parkolóhely üres, így lerongyoltunk és megint vissza dobáltuk a cuccokat. Nem sokkal később csöngettek és a szemben levő csaj emelt hangon közölte, hogy ő költözni fog és neki ezért (a mi házunk előtt?) parkolóhelyre van szüksége és, hogy ne foglaljuk le a szemetünkkel egy parkolóhelyet. Be invitáltuk meg kérdeztük, hogy kér e valamit inni és szépen elmondtuk neki, hogy nem a mi szemetünk, ha megint visszapakolja a járdára akkor megint nem fogják elvinni. Megegyezünk, hogy ha nem lesz parkoló akkor elrakhatja. Persze az egész utca üres volt pénteken a cucc ázhatott tovább az útteste.
Ma reggel aztán megtörtént a nagy esemény, az önkormányzat elvitte a kupacot. Én szépen fogtam magam, meg a lapátot, metszőollót és kitakarítottam a kukák környékén felhalmozódott saras avarral kevert apró szemetet és elrendeztem szépen a kukákat. Mivel Kati nem volt itt így nem ijedtem meg a közben előkerült szép kis siklótól sem.
Kati a frászt szokta rám hozni mikor egy ilyen jószág az útjába kerül. Most csak fogtam szépen és kiraktam a napra, hogy kicsit felgyorsuljon (és le tudjam fényképezni neked). Sajnos nem gyorsult fel eléggé ezért transzportáltam a ház melletti bozótosba. Szerintem Kati napokig nem fog merni kimenni a házból. Mikor már minden kész volt és kicsit élveztem a munkám gyümölcsét és a mostanában elég ritka napsütést egy vörösbegy jött megszemlélni, hogy jól végeztem a munkát. Szépen körülnézett az egyik kuka széléről majd élt a lehetőséggel és szemezgetett a kukák mögül előkerült férgekből. Sajnos ő túl gyorsan mozgott, erről nem tudok fényképpel szolgálni. Cserébe fogadd el a szintén a napsütéstől beindult kaktuszunk újabb virágait.
Most sikerült teljesen kinyílt állapotban elcsípni.