Pár kép, pár apróság ami kimaradt és gondolatok az egészről valamint magyarázat, hogy miért váratott olyan sokáig az írás a megérkezést követően. Magyarázat, nem magyarázkodás.
Az érkezést követő napot elvitte a kocsival és Kati gépével kapcsolatos rohangálás valamint a kipakolás tekintve, hogy késő éjjel mikor megérkeztünk talán ki sem nyitottuk a bőröndöket, úgy dőltünk ki. Utána már nekiálltam a beszámolónak amihez is elsősorban sok képet akartam mellékelni. Itt történt a második megbicsaklás. A képek ugyanis elvittek egy teljes napot. Pedig alig csináltunk mondjuk az amerikai úthoz képest. Ennek megértéséhez el kell magyarázzam mit is csináltam a képekkel. HDR eljárásnak azaz nagy dinamikatartományú kép készítésnek hívják azt az eljárást amit alkalmaztam jó pár képen. Ennek az a lényege, hogy hogy több (az én esetemben 3) különböző expozícióval készült képből áll össze egy végleges. Erre azért van szükség mert a szem érzékenysége messze meghaladja ma tömegesen elérhető képrögzítő eljárást. Sem a filmek sem a digitális gépek nem képesek egyszerre eltárolni mindazt amit a szem lát, ha látótérben erősen fényes illetve árnyékos részek vannak. Ilyen esetek pl amikor egy épület éjszaka ki van világítva vagy amikor egy felhős de napsütéses napon látjuk a ragyogóan fényes bárányfelhőket és ugyanakkor az árnyékos részekkel sincs problémánk. Lássunk egy példát a római vakációnkból. Ez a kép a Forum Romanumban készült.
Pontosabban ilyen kép nem készült hanem készült helyette három amit az illusztráció kedvéért egy képre montíroztam.
Bal oldalon jó látható, hogy alul exponált a kép ugyan de itt rajzolódnak ki szépen a felhők a középső részen azt láthatod ami lenne akkor ha nem csináltam volna HDR képet, innen származik a kép nagy része, és jobb oldalon egy erősen túlexponált a kép, itt viszont jól láthatók az árnyékos területek részletei is. Most menny vissza az első képre és látni fogod, hogy nincs olyan sötét részlet ami ne lenne látható miközben az ég és a felhők is gyönyörűen kirajzolódnak. Lehetne mondani, hogy ez csalás, de valójában csak a fényképezés manapság elérhető verziójának technikai hiányosságának a kiküszöbölése. És ez bizony igen csak időigényes feladat volt.
Mi az ami kimaradt? Rengeteg kép amihez nincs történet mert csak futtában lekaptam. Ilyen például ez a diadal ív belső ami csak az egyik volt a sok közül, ez pl a Forum Romanumban található. Egyszerűen csak tetszett, hogy még a belső felét is gazdagon faragással díszítették.
Vagy itt van ez az kép amihez szintén nincs történet, egyszerűen csak elrohantunk mellette de annyira azért megragadott, hogy készüljön róla egy kép.
Itt van ez római utcakép ami elég jellegzetes. Ez az Igazság Szájánál készült. Ekkor még gyönyörű kék ég volt. Meglepő hogy egyetlen robogó sincs a képen pedig voltak bőven.
Aztán vannak képek amik egyszerűen már nem fértek el az előző írásokban. Itt van kettő ami még az első napon készült. A Szent Péter Bazilika kupolája belülről
illetve a Vatikán egyik bejárata gárdistákkal.
Ezek nélkül is 16 képet raktam az első napi írásba.
Azt hiszem két napról ennél többet azért nem illik írni. Még akkor sem ha ez a két nap egy olyan helyen telt ahol minden minden sarkon van valami ami egy valamikori világ birodalmat idéz és a köveken tapintható a régmúlt. Az egésznek egy olyan varázsos összes hangulata van ami nagyon egyedi. Pedig jártam már pár helyen. Ha találok még ilyet szólok.