A kanyon

Ahogy ígértem szebb dolgok jönnek. Hogy ezt bizonyítsam rögtön egy képpel kezdek. Grand Canyon

De azért lássuk, hogy is jutottunk ide. Los Angelesből elindulva, a kinézett útközben lévő szálláson aludtunk ami teljesen rendben volt. Igyekeztünk korán továbbállni mert még hosszú autókázás állt előttünk. Majd egy napnyi. De tényleg. Végig vezettük váltva szinte az egész napot. Közben átmentünk a Mojave sivatag szélén és képet kaptunk arról, hogy Amerikában nem csak a városok irdatlan nagyok a városon kívüli távolságok is más léptékben vannak. Európai fejjel nem érthető léptékben.

A megérkezés és szobafoglalást igyekeztünk villámgyorsan megtenni pedig azt tudtuk, hogy jó helyre igyekszünk de fogalmunk sem volt, hogy mit kapunk perceken belül. Behajtottunk a Grand Canyon nemzeti parkba, kifizettük a 7 napos belépőt mint legkisebbet és leparkoltunk egy tekintélyes méretű parkolóban. A holló sorban álltunk le. Lassan, de eligazodtunk, hogy merre is kéne menni a látványossághoz és nekiindultunk. Ahogy tárult ki a látvány úgy lettünk egyre szótlanabbak. Majd odaértünk a Grand Canyon széléhez és a fenti látvány tárult elénk. Csak álltunk és bámultunk. Tudtuk, hogy szép dologhoz megyünk de erre nem voltunk felkészülve. Megint egy olyan dolog amit kár elkezdeni megírni. De talán a képek segítenek. De hogy mekkora is ez a dolog? Amit ott látsz a fenti képen, a túlsó széle az 10-15 km-re van innen. Ami nem látszik az az alja az kb. másfél km-re. Szédületes méretek. De a száraz adatok. A kanyon 446 km hosszú a legszélesebb pontján 28 km széles és legnagyobb mélysége 1800 méter. Csak, hogy legyen mihez viszonyítani ez egy kicsivel több mint Sopron-Debrecen kocsival.

Mivel csak egy bő óra volt sötétedésig nem kezdtünk semmibe csak sétáltunk a kanyon peremén és figyeltük ahogy a fények változása újabb és újabb arcot kölcsönöz a szikláknak. Aztán amikor már azt hittük, hogy ezt nem lehet fokozni akkor jött a szivárvány.

Grand Canyon rainbow

Majd kezdett kitisztulni a nap és fénybe borította a kanyont.

A naplementés képet már nem teszem ide mert nem hinnéd el. Na meg nem is sikerült visszaadni a látványt.

Ezzel a képpel mentünk vissza a Vörös Toll szállodába. Tervezgettük még, hogy mit csináljunk másnap és adódott a dolog, hogy tegyünk egy túrát a kanyonba. Így is lett. Másnap, a reggeli rutint után szépen nekiindultunk és a kiválasztott csapás felé vettük az irányt. Ez volt az amit az egyik legnehezebbnek írtak. De mi elég edzettnek tartottuk magunkat. Sajnos pont a kanyonos napunkra ígérték az addigi legrosszabb időt, esőkkel. Na ebből szerencsére semmi nem lett, sokkal inkább egy kellemes nem túl meleg nap, túrázáshoz ideális. Titkos tervünk miszerint lemegyünk a Colorado folyóhoz elég merész volt. Az első megállónknál ahol az előre elkészített reggelinket fogyasztottuk kapott el minket a legnagyobb eső. Igazából elkezdett cseperegni de mire elővettem az esőkabátot már el is állt. És ez végig így is maradt amíg lent voltunk a kanyonban. Aztán nekiálltunk vetkőzni mert mentünk rendesen és a nap is kezdett bekukucskálni a sziklák közzé. Tempósan haladtunk hagytuk le a túrázó társaságokat és nem csak azért mert mi csak kis hátizsákkal voltunk míg ők jellemzően több napra való cuccot cipeltek. Még gyorsabban is haladtunk volna ha nem állunk meg minden kanyarban és csak bámulunk mert megint új színű lett a táj. A paletta összes színe előfordult utunk során. A formai változatosság leírhatatlan, lefényképezhetetlen. Amikor éppen nem tátottuk a szánkat akkor szinte futva haladtunk lefelé. A leírások szerint a lefelé időnek a kétszeresével kell számolni felfelé és késő ősz lévén a világos órák száma bizony nagyon kevés volt. Folyamatosan alkudoztunk, hogy meddig megyünk le és hol van az a pont ahol már minden körülmények között kénytelenek leszünk visszafordulni. Azt már láttuk ugyanis, hogy a folyót nem tudjuk elérni. Végül is kb. 300 méterre a folyótól egy gyönyörű kilátású ponton mondtuk ki a hátra arcot. A 300 az a szint különbség. Ez még egy jó óra lett volna onnan. Már így is úgy kalkuláltunk, hogy sötét lesz a felmenet utolsó fél órájában és az utolsó buszt sem érjük el ami még pár órát jelent a parkolóig. Szerencsére vittük magunkkal a túrabotjainkat ami igen csak meggyorsította a haladást felfelé. Végül 3 óra 30 percig mentünk lefelé és szédületes 3 óra 35 percig felfelé és sötétedés előtt majd egy órával fent voltunk. Persze nyomtuk felfelé is rendesen csak enni és inni álltunk meg. Jellemző az iramra, hogy én végig egy szál pólóban voltam és csak fent a háznál cseréltem pedig mikor beültünk a kocsiba, jelzett a fagyveszélyre, 3 fok alá esett a hőmérséklet. Nézett is az a pár turista mikor levettem a csatakosra izzadt pólót, hogy szárazra cseréljek és ott álltam félmeztelen míg ők kabátban, sapkában, kesztyűben fagyoskodtak. Bizony másnap fenékig befagyott tócsákkal találkoztunk. Szépen felszálltunk a buszra ami nagyon jól esett mert fáradtak voltunk. Végül is 7 órát mentünk le meg fel és összességében 1000 métert le majd fel. Mikor írom ezt posztot már kezdünk újra rendesen járni.

Másnap még tettünk egy kanyart a kanyon szélére de sajnos feszített tempónk miatt indulnunk kellett tovább. Nagyon nehezen hagytuk ott ezt a tömény szépséget. De várt ránk Vegas, ami már másik írás témája lesz.

Írta: Feri Címkék: Amerika utazás Kommentek: 0 hozzászólás
Share on Tumblr
 
Szólj hozzá!

A hozzászoláshoz be kell jelentkezned.
Email:

Jelszó:

Jegyezz meg!

Regisztrálok
Cimkefelhő:
3D (3) 3D_print (3) 550D (1) ablak (6) Afrika (2) ajándék (10) állatok (11) Amerika (20) Anglia (18) angol (3) apache (1) apám (2) apple (14) Ausztria (4) bárány (1) betegség (1) bicikli (2) blog (10) canon (3) cipő (3) Ciprus (4) család (16) csikós_cikk (2) csomag (8) Egyiptom (1) első (2) Emily (2) étterem (3) Európa (21) film (6) Florida (10) forgalom (1) fotó (7) főzés (5) Franciaország (1) futás (44) Gabi (3) golf (2) Goodwood (2) google (5) Görögország (18) gyümölcs (1) haj (1) hajó (1) hangulat (2) ház (11) hirdetés (1) hó (8) hobbi (1) időjárás (10) internet (5) iPad (10) iPhone (5) Írország (8) izland (3) játék (2) kaja (5) Kalymnos (16) karácsony (9) Kati (1) kenyér (10) képek (6) kert (11) kirándulás (7) konyha (10) korcsolya (1) kórház (1) könyv (2) Krisztián (3) kutya (5) lakás (20) London (14) macska (3) madarak (5) magyar (2) Magyarország (16) Marci (2) marokkó (12) mászás (23) mozdony (1) mozi (4) műtét (1) növény (6) Olaszország (3) olimpia (3) paradicsom (3) php (2) politika (3) Portland (2) prog (2) programozás (5) radar (1) rejtvény (4) reklám (1) repülés (12) rewrite (3) róka (2) rss (1) sár (3) sárkány (1) script (1) sérülés (2) síelés (4) snooker (1) sör (3) Spanyolország (9) sport (5) street_view (2) sütés (25) számítógép (13) szemüveg (1) szerelés (37) szomszéd (9) szomszédság (22) szülinap (5) talált (13) tanulás (1) tél (5) természet (10) timelapse (2) Usa (3) utazás (88) választás (1) varrás (2) vásárlás (6) vasút (5) vendégség (10) vér (1) verseny (2) vicces (3) videó (25) virág (6) vulkán (2) zsázsa (1)
szikla blog logo