Negyedszer vagyunk Kalymnoson. Lehet mondani, van tapasztalatunk. Voltunk nyár elején, ősszel, tavasszal és most megint ősszel vagyunk itt. Mivel a nyár kivételével eddig mindig kellemes napos napokat kicsit hűvös de koránt sem hideg esték követtek ezért felkészülten jöttünk. Hoztunk meleg cuccokat. Nem hoztunk viszont búvárfelszerelést. Nos, megtanultuk. Ezt bizony ilyenkor még fordítva kell.
Este 7 van és a napon még mindig kellemetlenül meleg van. Szokásunkhoz híven későn indultunk mászni és ma lemenekültünk a fal alól. Pedig alig másztunk valamit és úgy általában szeretjük és bírjuk a meleget. Hazafelé nem sokat egyezkedtünk, hogy megálljunk e a fagyisnál. A legnagyobb adagot ettük. Pedig az egész úgy indult, hogy első éjszaka jó kis vihar volt. Esett, dörgött, villámlott és bolond szél fújt. Nem csak, hogy felriadtunk rá, hanem mentem gyorsan lefordítani a székeket és az asztalt a teraszon és kitámasztani a zsalut. Majd miután jól kiment az álom a szememből nekiálltam villámokat fotózni.
Arra számítottam, hogy ez átkavarja a tengert és már nem lesz elég meleg, és az eső meg lehűti a levegőt. Az egészből annyi lett, hogy másnap kicsit párásabb volt az idő és ezért talán nem tűzött annyira a nap. De ennek már nyoma sincs, mint ahogy a felhőknek sem. Egy darab nincs az égen, és a tenger pont kellemes a megmártózáshoz. Csak a robogózáshoz veszünk fel hosszú ujjút, és azt is talán inkább biztonsági megfontolásból. Ha időben elvettek volna tőlem minden naptárt és órát akkor simán azt mondanám, hogy nyár közepe van. Még a szél sem hűsít eléggé napközben. És félreértés ne essék nem panaszkodom. Most kapjuk meg azt a nyár adagunkat ami Angliában nem volt, sőt még magyarországi utunk során is pont kihagytuk. Gyűjtjük tehát tovább tapasztalatot, Kalymnossal kapcsolatban. Mert ide még fogunk jönni. Már most is mintha hazajárnánk, olyan érzésünk van. A kedvenc vendéglőseink széles mosollyal üdvözöltek amikor első este végig sétáltunk a falun. A bárból a tulaj kijött, hogy kezet fogjon velünk. Itt ne egy éjszakai mulatóhelyet képzelj el, sokkal inkább egy hangulatos kiülős palacsintázót ahol mellesleg még reggelizni is lehet. Tavasszal sokszor megfordultunk ott mert akkor sem volt a szálláson internet, mint ahogy most sincs. Sajnos. Ezért nem írtam eddig.
És a fő csapás ami miatt idejöttünk? A mászás? Azt ott folytatjuk ahol tavasszal abbahagytuk. Mászom a 6a/6a+os utakat. Semmi érdekes csak szokásos kalymnosi öröm mászás. Holnap megpróbálunk előbb kelni és indulni, hogy kicsit több időt tudjunk tölteni a falnál. Most pedig összecsukom a gépet, elindulunk a faluba, hogy valami internetes helyen feltegyem ezt a posztot. Utána pedig vacsi, csak azt kell még eldöntenünk, hogy melyik étteremben. Nem vagyunk könnyű helyzetben mert nagyon sok jó van.