Már régóta terveztem, hogy nem csak a képeket próbálom megmenteni, hanem azt a videót is ami Apám 60. születés napján készült. Tulajdonképpen kész csoda, hogy még használható, és létezik még olyan eszköz ami képes befogadni a kazettát és lejátszani azt, ha belegondolunk, hányféle formátum jött majd ment is az elmúlt évtizedekben. Végül is most, a karácsonyi otthonlétünk adott lehetőséget arra, hogy összekapcsoljam a laptopomat a videomagnóval és bedigitalizáljam ezt a felvételt.
Nagyon érdekes visszanézni a 23 évvel ez előtti arcokat. Kiket is? Lássuk megjelenési sorrendben: Sára, (kis) Klára, Péter, e blog szerzője, Kami, András, Nóra, Keresztanyám, Zsuzsa, Irénke néni, Éva néni, Kálmán bácsi, Magdi néni, Kati, az ünnepelt (!), Anyám, Lexi bácsi, Gyula bácsi, Káci, Német Kálmi (Tütü), Juci néni, Mackó kutya és végül Picúr. Sajnos pár arc tudom, hogy a családhoz tartozik de nem vagyok teljesen biztos a névben, de hátha segít majd valaki. És sajnos páran ezt már nem nézhetik vissza.
Külön figyelmet érdemelnek még a ruhák. Kiemelkedő pl. András csíkos nadrágja, vagy az én kinyúlt pulóverre húzott bőrdzsekim. Remélem eljut az érdekeltekhez ez az írás és benne a videó és lesz idejük és türelmük végig nézni mert bizony 22 perces. A kép és hangminőségért, a leállásokért és szaggatottságért elnézést kérek, tulajdonképpen egy 23 éves VHS felvételtől ez nem is rossz.