Már jó régen voltak itt a vendégek, meg is írtam, de most csak egyikőjükről lesz szó. Egy elég érdekes részlet kimaradt. Most pótolom ezt a tartozást.
Sokan tudják meg le is írtam, hogy Zsuzsával milyen kapcsolatban voltunk. A szomszédainkról Gabiról és Krisztiánról is írtam már. Ha kimarad itt lehet keresgélni. Jöjjön tehát a történet.
A doveri vár megnézése után Canterbury felé vettük az irányt a vendégekkel. Mivel tudom, hogy nem érdemes visszamenni az autópályára, viszont a kis utakat arra azért még nem ismerem, ezért a GPS-hez fordultam. Ez nálam egyúttal a telefonom is. Mivel Kati előzőleg érdeklődött, hogy éppen hol vagyunk, mit csinálunk ezért a telefonfunkció abból is a favoritok menü volt a képernyőn amikor elakartam indítani a GPS-t. Zsuzsa éppen mellettem ült (váltogatták egymást Noémival), nézte, hogy mit csinálok. És hirtelen felkiáltott amikor meglátta a Hamza nevet a kijelzőn:
- Te ismered a Krisztiánt?
Valószínűleg elég bambán nézhettem a váratlan kérdésre válaszul. És itt napfényre került egy olyan véletlen sorozat, hogy ezen azóta is csak álmélkodok. Mint kiderült Zsuzsa, akit a most nyári találkozásunk előtt kb. 13 évig nem láttam, barátnője Réka, aki mellesleg éppen Bécsi lakos és nem mellesleg Krisztián testvére. Tehát még egyszer: adott egy rég nem látott barátnő aki vendégségbe érkezik egy külföldi kisvárosba úgy, hogy fogalma sincs arról, hogy a barátnője testvére egy emelettel lakik a vendéglátója felett. Mennyire valószínű ez?