Mindig ez van. Élesítem a postot és egy csomó minden eszembe jut utána, hogy mi minden maradt ki. Pl amikor elmentettem ezt az írást akkor jutott eszembe, hogy akartam mondani még, hogy holnap megyünk újra Londonba. Meg még egy csomó mindent a Monumentről. Na mindegy.
Lényeg, hogy tegnap tényleg voltunk újra Londonban. A szülinapomra kaptam egy mozizást. A rég esedékes Avatart néztük meg. Imaxban. Mert azt elhatároztuk, hogy vagy ott nézzük meg vagy sehol. Már erősen a sehol felé hajlott a dolog mert rég kifutott a műsorról a film de szerencsére kitalálták, hogy előhozakodnak egy bővített verzióval és azt műsorra tűzik.
A film élmény volt. Egy szokásos amerikai hősös, kitalálható történetű darab. Viszont a technológia amivel elém tették az lenyűgöző. Ez a 3D dolog egyértelműen az animációnak van kitalálva. Máshol inkább zavaró. Egyébként ez az egyértelmű válasz a filmletöltésre. Ezt az élményt otthon még nem lehet előállítani. Van a film ipar kezében ütőkártya, csak használni kell és nem sírni.
Odafelé menet volt egy előzetes műsor. Időben elindultunk de nem számítottunk egy útfelújításra sem arra, hogy véletlenül rákeveredünk a mozi utáni hídra és ezzel a Temze túloldalára, sem arra, hogy ott jelöletlen zsákutcába, sem arra, hogy szinte lehetetlen a jelölt parkolókba be navigálni. Ebből lett egy kis hiszti, úgy hogy a végén nekem kellett vezetnem, de megtaláltuk a parkolót, időben odaértünk és átvettük a jegyet sőt még kukit és kólát is vettünk.
Visszafelé realizáltuk, hogy nincs otthon semmi ennivaló, úgyhogy megálltunk egy KFC-nél és felcsíptünk egy kisadag sült csirkét meg sült krumplit. Mint kiderült ez a kisadag is családi méretű és kaptunk egy vödör kaját. Másnapra is jutott belőle bőven. Haza felé elcsipegettük a pluszban hozzáadott popcorn chickent és már azzal majdnem jól laktuk. Viszont ízlett a dolog, ezt fogom a jövőben is forszírozni.