A mai nap programja a kövek téma köré épült fel. Reggel magunkhoz képest elég korán otthagytuk a kedves vendéglátónkat és elmentünk egy ősi építmény rendszert megnézni.
Szerencsénk volt mert a nap nagy részén esőre állt az idő de mindig akkor esett amikor éppen valamilyen járműben vagy fedett helyen tartózkodtunk, pedig ez volt a kevesebb ma. Ezek az építmények, a feltételezés szerint rituális, vagy ünnepi, vagy temetkezési célokat szolgáltak. Magyarán fogalmunk sincs, hogy miért csinálták öket, az akkori technológiához képest embertelen munkával. Ami viszont biztos, hogy az egyi ezek közül úgy van megépítve, hogy a nap egy évben 5 napon keresztül süt be. Az öt legrövidebb napon naplemente előtt max. 17 percre egy fénycsíkot rajzol a padlóra. Misztikus. Itt felül a nyíláson süt be a nap.
Állítólag egyéb más világítást nyomát nem lehet felfedezni a köveken. Nem volt éppen kihasználva az építmény. Sikerült itt nem megfagynunk, így a nyár közepén de csak éppen. Ezzel el is ment a nap fele, és nyugatnak vettük az irányt ahol már inkább a természet által alkotott szépségek vártak ránk. Például ez a partszakasz ami impozáns látványt nyújt.
Állítólag ha korán kelnénk akkor puffint láthatnánk a szirteknél. Hát nem tudom. A háttérben még kivehető a Largy sziget és nem kivehető Amerika mert az messze van de arra felé. Várt még ránk egy vacsora amit le kellett sétálnunk így lementünk a közeli kikötőhöz, ahol éppen apály volt.
A hajó lefeküdtek pihenni, én is így teszek.