Mikor ezt írom (hétfőn hajnal 1 és 2 között) Gabi és Krisztián már úton vannak Dover felé. Sőt ha jól számolok már ott is kell, hogy legyenek. Amikor olvasod remélhetőleg már valahol Németország vagy még jobb esetben Ausztria felé járnak. Ha nem vagy rendszeres olvasó akkor remélhetőleg már otthon vannak. Nem volt egyszerű menet. Már mint a készülődés és az idegőrlő várakozás, hogy mikor dől el véglegesen, hogy lehet e repülni Anglia és Magyarország között hétfő délelőtt.
Csütörtökön még teljesen bizakodó voltam, de a helyzet semmit nem javult sőt még több helyen lett légtér zárlat bevezetve. Egyre egyértelműbb lett, hogy nem lesz itt repülős hazamenés, de a járatot hivatalosan nem törölték csak vasárnap dél körül. Közben rohamosan fogytak illetve drágultak a hazajutási verziók. Közben Gabi és Krisztián úgy határozott, hogy egy elég fárasztó, kalandos, de időben hazaéréssel kecsegtető autós túrára neveznek be. Ehhez tettük meg az előkészületeket, jórészt ma. Mivel mi már meg csináltuk ezt az útvonalat párszor és amúgy is jártunk keltünk hosszú autós utakon, rendelkeztünk az üggyel kapcsolatban némi tapasztalattal. Ebből is kifolyólag Gabi és Krisztián felkészülten vágtak neki az útnak. Ez némileg megnyugtat ugyan akkor teljesen nyugodt csak akkor leszek amikor már vissza is értek épségben.
A készülődés ránk eső része egy bevásárlással kezdődött.
A kiskocsi jól láthatóan ki van tömve. Ennek az anyagnak egy része már utazik haza felé egy ennél még jobban kitömött hasonló méretű csomagtartóban. Mellé csapódott a képen látható szürke benzines kanna, a képen nem látható háromszög, izzó készlet, eü csomag, a kocsimból a vontató kötél és még jó pár dolog, nem untatnálak a felsorolással. A képen látható kenyerek szendvicsekké alakultak és mostanra már talán valamelyest meg is fogyatkoztak. Kerekek felfújva. Ennyit tudtunk tenni, hogy egy ha csak egy kicsivel is de csökkentsük a rájuk nehezedő idegi és fizikai terhet. Így is borzalmasan fárasztó és kimerítő lesz ez az út. Mi csak tudjuk.
Egyébként az előzményekhez annyit még hozzá tennék, hogy szignifikánsan porosak lettek a kocsik. Ma vettem észre mikor indultunk vásárolni, hogy Kati kocsija milyen poros annak ellenére, hogy valamikor a héten lemosta a madár nyomokat a motorháztetőről. Valami tényleg lehet a levegőben.
Telefonos interjú alapján már a kompon vannak. Most pihenünk mindannyian mert a holnapi nap hosszú lesz. Hát nem csodálatos, hogy mire képes egy vulkán Izlandon?