Biztos feltűnt vagy legalább is remélem, hogy nézed a blogot és hiányoltad az újabb írást. Most elmagyarázom miért nem írtam az elmúlt pár napban. Vigyázat! Súlyosan szakmai okfejtés következik ami jó eséllyel keveseket érdekel, de hozzá tartozik a történethez, és a többség szinte egy szót sem fog érteni belőle. De akkor is leírom mert ez engem érdekel és ez a blog végül is azért is van, hogy dokumentáljam az engem érdeklő dolgokat. Persze Kati tartotta a frontot és írt a közbe eső napok történéseiről lényegesen közérdeklődésre számottartóbb témákban.
A történet az előző marokkós posztnál kezdődött amit megírtam szépen. Aztán még egyszer mert nem ment fel. Ennek okát még nem tudom, de az egyértelműen látszik, hogy a POST tömb üresen érkezett meg a feldolgozó részhez. Magyarul onnan úgy tűnt nem írtam semmit amikor először fel akartam tenni azt a posztot. Csak sejtéseim vannak az üggyel kapcsolatban és a végére fogok járni a dolognak de most nem ez a legfontosabb. Segít valamelyest, hogy ez a probléma csak velem fordult elő Katival egyszer sem. Tehát hagyjuk ezt a szálat és nézzük, hogy mit csináltam ehhez képest én. Egy automatikus mentést. Ez annyit tesz, hogy amikor írom ezt a szöveget, akkor kérés nélkül 30 másodpercenként lementi a szöveg akkori állapotát. Tehát ha bármi történik (és mint tudjuk a számítás technikában a bármi szokott is történni) akkor a szöveg nagy része meglesz és amikor újra idejövök automatikusan meg is kapom. Jól hangzik, ugye?
De mi tartott 4 napig úgy kb. 20-30 sor megírásán. Nos azon semmi, de rájönni, hogy miért nem megy el a szöveg a mentésre a POST tömbben az igen idegtépő volt. Ha most valaki arra gondol, hogy fenti történésnek köze van az ittenihez az téved, mert ugyan is itt masszívan reprodukálni tudtam ezt a hibát. Aki hozzáértő és megnézte milyen címkéje van ennek a posztnak az már feltételezhetően kapiskál valamit. Én minden esetre csak a hajamat téptem amint láttam, hogy a POST csomag elindul a szerver felé és ott üresen érkezik meg. Ilyen nincs. És mellesleg a POST csomag mellett még egy GET csomag is elmegy. Mi? De gondoltam ez valami általam nem ismert dolog, biztos így kell lennie. Ültem a dolog felett rendesen. És aztán mint az lenni szokott, amikor feladtam és lezuhantam a TV elé, hogy egy kicsit fellazítsam az agyamat megülő ködöt akkor valami szöget ütött a fejemben. Mint később kiderült konkrétan a megoldás. Akik a fentebb említett módon már sejtik miről van szó azok már mosolyognak. Gondolom. De ha nem akkor most már a megfejtés következik.
Arról van szó, hogy természetesen ez blog dolog egy Apache ReWrite modulon keresztül oldja fel a könyvtár struktúrának tűnő URL-eket. Ez szokványos eljárás. Viszont bizonyos okból kifolyólag a teszt részen ez úgy van megoldva, hogy a szerver nem rejti véka alá ezt az átirányítást, hanem a valós URL-re küldi a szervert és a böngésző cím sorban ez meg is látszik ami nekem segít egyébként mert így látom, hogy mi zajlik a háttérben amúgy amikor ez rejtve van. Aha átirányítás! Nos igen. A szépen összeállított POST csomag szépen el lett dobva és szerver egy visszaadott egy átirányítást ami kiváltott a böngészőből egy GET csomag küldést ami természetesen nem tartalmazott semmiféle post adatot. Ennyi. Amikor erre rájöttem már egyszerű volt a dolog. A teszt oldalon egyszerűen egy direkt címzéssel megkerültem az átirányítás ezzel szimulálva az éles oldal megoldását ahol ez az átirányítás annyira a háttérben zajlik, hogy nem vált ki egy második csomag küldést a böngészőből. Még pár sort megírtam és kész is volt a dolog és működik. Innentől még inkább biztonságban vannak az írások. Lehet olvasni.
Innen nézve ez nagyon triviálisnak tűnik, de az vesse rám az első követ akinek minden problémára egyből tudja a megoldást.